KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
116 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
jelenését, hanem egyes fajok testméretét is<br />
befolyásolja. A téli hőmérséklettel a tavibéka<br />
(Pelophylax ridibundus) hímek és a kis<br />
tavibéka (Pelophylax lessonae) nőstények<br />
testmérete pozitív, a kecskebéka (Pelophylax<br />
esculentus) nőstényeké negatív korrelációt<br />
mutatott (Tryjanowski et al., 2006).<br />
Szaporodásbiológiai változások<br />
A nászidőszak kezdete és időtartama.<br />
A klíma változásának fontos hatása, hogy<br />
a fajok biológiai jellegzetességeit, például a<br />
szaporodási idő kezdetét és időtartamát is<br />
befolyásolhatja. A XX. század végén Angliában<br />
a fajok többségénél azonos irányú változást<br />
tapasztaltak. 19 év alatt a barna varangy<br />
(Bufo bufo) szaporodásának kezdete az enyhe<br />
telek után hét héttel korábban kezdődött az<br />
ország déli részén, mint átlagos vagy hideg<br />
években, ez a változás azonban nem szignifikáns<br />
(Reading, 1998). Az átlagos március–áprilisi<br />
napi maximum hőmérséklet 17<br />
éven keresztül tartó folyamatos (0,11-0,24<br />
°C) emelkedésével párhuzamosan viszont<br />
egy másik felmérésben öt angliai kétéltűfaj,<br />
a nádi varangy (Bufo calamita), kis tavibéka<br />
(Pelophylax lessonae), pettyes gőte (Triturus<br />
vulgaris), tarajos gőte (Triturus cristatus) és<br />
a talpas gőte (Triturus helveticus) szaporodási<br />
ideje is szignifikánsan korábbra tolódott<br />
(Beebee, 1995). A vizsgálatsorozat első és<br />
utolsó öt évét összehasonlítva az Anura fajok<br />
két, a Triturusok öt héttel korábban kezdték<br />
a nászidőszakukat. Az egyetlen kétéltűfaj a<br />
gyepi béka (Rana temporaria), amelynek a<br />
szaporodási ideje az előbb felsorolt fajokkal<br />
azonos mintavételi területeken változatlan<br />
maradt, bár a B. bufohoz hasonlóan az is némileg<br />
korábbra tolódott. A fajok közötti különbség<br />
oka a szaporodási stratégia különbözősége<br />
lehet, a rövid szaporodási idejű fajoké<br />
kevésbé változott (bár idővel ez a változás is<br />
szignifikánssá válhat), míg az elnyújtott nászidőszakú<br />
taxonoké előretolódott. Ez a különbség<br />
a kétéltűközösségek szerkezetére is<br />
hatással lehet, hiszen a gőték egyik fő táplálékforrását<br />
az ebihalak jelentik. (Ez Magyarországon<br />
az angliai példán túl a gyepi békával<br />
közeli rokonságban lévő erdei és mocsári<br />
békára is ugyanúgy vonatkozhat.) A ragadozók<br />
korai megérkezése tehát nagyobb predációs<br />
nyomást eredményez (Beebee, 2002).<br />
Hosszabb távon, illetve más területeken<br />
rövid szaporodási időszakú fajok nászidőszaka<br />
is korábbra tolódott. Lengyelországban a<br />
vizsgált 25 év alatt tapasztalt erősödő tavaszi<br />
felmelegedéssel összefüggésben két előbb<br />
említett faj (B. bufo, R. temporaria) 8-9 nappal<br />
előbb rakott petét az 1978–2002-es időszak<br />
végén, mint az elején (Tryjanowski et al.,<br />
2003), Finnországban pedig a R. temporaria<br />
szaporodási időszaka kezdődött 2-13 nappal<br />
korábban 1846 és 1986 között az egyes mintavételi<br />
területeken (Terhivuo, 1988).<br />
Hasonló változásokat Észak-Amerikában<br />
is észleltek. A hőmérséklet emelkedésének<br />
hatására hat fajból négy 10-13 nappal korábban,<br />
kettő viszont 1990 és 1999 között is<br />
akkor kezdte a nászidőszakát, mint 1900 és<br />
1912 között (Gibbs – Breisch, 2001). Rövidebb<br />
vizsgálati idő alatt a szaporodási időszak<br />
előretolódása több esetben megfigyelt<br />
jelenség, ez azonban az eddigi vizsgálatok<br />
alapján általában nem szignifikáns változás<br />
(lásd például a Bufo boreasra vonatkozó adatokat<br />
Blaustein és mtsai, 2001 cikkében).<br />
A szaporodás korábbra tolódásának előnyei<br />
és hátrányai is vannak. Korai szaporodás<br />
esetén a B. bufo ebihal állapota 30 nappal<br />
tovább tart, de még így is több mint egy hónappal<br />
korábban alakulnak át, ami nagyobb<br />
energiatartalékok felhalmozását teszi lehetővé,<br />
mint a késői szaporodás esetén (Reading<br />
– Clarke, 1999). Az ebihalak halálozásának<br />
üteme azonban az alacsony kezdeti vízhőmérséklet<br />
miatt a fejlődés elején magasabb,<br />
és a kifejlett állatok testkondíciója is jobban<br />
leromlik azokban az években, amikor korán<br />
szaporodnak (Reading – Clarke, 1995).<br />
Mi több, az emelkedő hőmérséklet hatására<br />
a B. bufo nőstények túlélési esélye is kisebb<br />
lesz (Reading, 2006). Emellett enyhe telek<br />
után az állatok testmérete is szignifikánsan<br />
kisebb, ami kevesebb pete lerakásával, tehát<br />
csökkenő utódszámmal jár.
Change language