KLÍMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat

126 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK
4. ábra
5. ábra
vízzáró réteg
Hidrosztatikai viszonyok
intenzív csapadékterhelésnél
hetjük, hogy a vertikális víznyelő telítődik
vízzel, és a hajtóerő ennek a vízoszlopnak a
hidrosztatikus nyomása lesz (4. ábra).
Ekkor az intenzív állapotjelzők hengeres
testben történő áramlásakor használt egyenletet
írhatjuk fel:
(6)
ahol:
ρ: 1000 kg/m 3
2r: csövek távolsága egymástól: m
l: szivárgó felület hossza: m
L: folyadékoszlop magassága a csőben
intenzív csapadék esetén: m
A csapadék szivárgása a talajban
A víz mozgása az aggregátumok közötti
hézagokban, üregekben történik. Még az
ülepedett talajban is vannak kisebb-nagyobb
méretű járatok: állatok járatai, elkorhadt növények
után keletkezett üregek stb. Általánosságban
a Poiseuille-törvényt használjuk,
amely eredetileg a csőben áramló newtoni
folyadék mozgását modellezi lamináris áramláskor.
(7)
A talajfelület elnyelési tényezőjének változása
a térfogattömeg függvényében
1: kéreg nélkül; 2: száraz kéreg, vékony;
3: nedves kéreg, vékony; 4: száraz kéreg, vastag;
5: nedves kéreg, vastag; W o =10-12%
ahol:
n: járatok száma
r: járatok sugara: m
η : folyadék dinamikai viszkozitása: Pas
p: nyomáskülönbség: Pa
Mint látható, az átfolyás intenzitását alapvetően
a járat sugara határozza meg, így természetesen
a hidraulikus vezetőképesség is
nagymértékben a sugártól függ. Ugyanakkor
a nem tartós szerkezetű talajoknál az intenzív
vízmozgáskor akár drasztikusan is csökkenhet
a vezetőképesség. A víz a talajrészecskéket
magával viszi, és a pórusok eltömődnek.
A talajba szivárgott víz mennyisége, illetve
intenzitása a következő empirikus összefüggéssel
számítható az idő függvényében
(Fattah et al., 1996):
(8)
ahol:
S: adott talajra jellemző elnyelési tényező:
mm/h
T: időintervallum: h
A: állandó