KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

FÜHRER: A fák növekedése és a klíma 99 a képződő szerves anyag mennyiségére, valamint minőségére, összességében tehát az erdőgazdálkodás jövedelmezőségére (Führer – Járó, 1992). Ezért a klímaváltozás erdé szeti kihatásait nemcsak az egyes fafajok elterjedésének és vitalitásának változása (Berki et al., 2007, 2009; Mátyás et al., 2007), továbbá az abiotikus és biotikus károsítások növekedése szempontjából kell vizsgálni (Csóka et al., 2007; Molnár – Lakatos, 2007), hanem egyre inkább elengedhetetlen lesz az öszszefüggések produkcióbiológiai, gyakorlati megközelítésében a fák és a faállományok növekedési aspektusainak minél alaposabb feltárása is. A FÁK NÖVEKEDÉSÉNEK ÉVES MENETE A fák éves növekedésében fontos az ún. növekedési periódust és a vegetációs időszakot egymástól elválasztani. Vegetációs időszak alatt azt a periódust értjük, amelyben a potenciális növekedés megvalósulhat. A mérsékelt övi klímában általában a kései és a korai fagyok közötti időszakot értjük alatta (Linderholm, 2006). A növekedési periódus ezzel szemben az az időszak, amiben a tényleges növekedés (hajtás- vagy vastagsági) bekövetkezik, vagy egyéb fiziológiai folyamatok, mint pl. a rügyszerkezet képződése megvalósul (1. ábra). Magyarországon, több fafajon végzett törzsvastagsági növekedésmenet-megfigyelések igazolták, hogy a vastagsági szervesanyag-képzés több mint 80%-a május, június és július hónapokban történik (Szőnyi, 1962; Halupáné, 1967; Járó – Tátraaljainé, 1984/85; Führer, 1994, 1995; Manninger, 2004). Ekkor a legintenzívebb a fák fotoszintézise, ekkor a legnagyobb a fák víz- és tápanyag-hasznosítása. Természetesen e periódus hossza, azaz kezdete és befejeződése közötti időszakasz, az időjárási viszonyoktól függően, évről évre változhat. A vastagsági növekedés menete egy tipikus integrálgörbe, melyben a növekedés maximális mértéke Magyarország természetföldrajzi viszonyai mellett szinte valamennyi fafajnál júniusra 1. ábra A fák éves kerületnövekedése egy brennbergbányai bükkös (1988–1992. évek átlaga) példáján
100 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK tehető. A nettó fotoszintézis mértéke ebben a hónapban a legnagyobb. Alapvetően befolyásolják még a növekedést az időjárási szélsőségek, mint pl. az aszály, vagy fontos tényező, pl. az asszimiláló felület – rovar- vagy gombakárosítás miatti – csökkenése is. Míg a magassági növekedést az előző év klímaadottságai határozzák meg elsősorban, addig a vastagsági növekedés mértéke a fotoszintézist közvetlenül befolyásoló időjárástól függ (Lyr – Hoffmann, 1992). Szabados (2007) évgyűrűelemzései is azt mutatják, hogy a klasszikusan értelmezett vegetációs periódus (április–szeptember) csapadékösszege kevésbé lényeges az évgyűrűszélesség vonatkozásában, mint a május– július hónapok csapadékösszege. Tehát a fák átmérő-növekedési periódusának klimatikus viszonyai, Magyarországon főleg a kevés csapadék és a magas nyári hőmérséklet, alapvetően befolyásolják a szervesanyag-képzés intenzitását és nagyságát, továbbá a korai és kései pászták arányát. A vegetációs periódus csak akkor játszik fontos szerepet, ha annak időjárási körülményei a szervesanyag-képzéssel összefüggő fiziológiai folyamatokat korlátozzák. Ilyen körülmény figyelhető meg pl. a kései, májusi fagyok, vagy a tavaszi, áprilisi aszály bekövetkezésekor. A HŐMÉRSÉKLET ÉS A NÖVEKEDÉS A hőmérséklet különbözőképpen hat a növekedési folyamatokra. Magyarországi megfigyelések szerint is 5 °C felett indul meg a legtöbb lombos fa átmérő-növekedése, azaz vastagodása, de intenzívebb szervesanyag-képzés csak a 10 °C-os átlaghőmérsékletet meghaladó napok bekövetkezését követően figyelhető meg (Szőnyi, 1962; Halupáné, 1967). Az egyes fafajok szervesanyag-képzésének optimális hőmérsékleti tartománya más és más, bükk esetében pl. 13 és 23 °C közé esik (Pisek et al., 1969). Magyarországon májusban és júniusban a napi hőmérséklet ritkán lépi túl ezen értékhatárt. Júliusban és augusztusban viszont már a havi átlaghőmérséklet is megközelíti a fotoszintézis optimális hőmérséklet-tartományának felső határértékét. A nappali maximális értékek pedig gyakran elérik azt a kritikus értéket (40-45 °C), amikor a fotoszintézis mértéke a nap folyamán drasztikusan lecsökken. Magas hőmérséklet esetében továbbá igen nagy a légzés energiaszükséglete (Larcher, 2001). A kambium osztódását nagymértékben befolyásolja a fitohormonok közül az auxin, amely felelős az évgyűrűn belüli korai, illetve kései pászták kialakulásáért (Hoffmann – Lyr, 1992). A kezdeti magasabb auxinszint a korai pászták képződésének, a későbbi alacsonyabb szint pedig a kései pászták kialakulásának kedvez. Az auxinszintet pedig nagymértékben csökkenti a magas május–június–júliusi (a leghűvösebb bükkös klímában Magyarországon a három hónap átlagában 16,6 °C) hőmérséklet, illetve a vele gyakran együtt járó szárazság. A növekedést a levegő hőmérséklete mellett befolyásolja még a talaj hőmérséklete is (Körner, 1999; Baldocchi et al., 2005). Több kutatás is bizonyította, hogy 4 °C alatti talajhőmérsékletnél nincsen gyökérképződés (Tranquillin, 1979; Körner, 1999). Baldocchi és munkatársai (2005) úgy találták, hogy a lomblevelű erdőkben a növekedés (szervesanyag-képzés) csak akkor kezdődik, ha a talajhőmérséklet az átlagos éves léghőmérséklet fölé emelkedik. Ez utóbbi értéke Magyarországon a bükkös klímára vonatkoztatva 8,8 °C (+/- 0,9 °C). VÍZELLÁTOTTSÁG ÉS A FÁK TÖRZSÉNEK KERÜLET-NÖVEKEDÉSE A változó hőmérsékleti viszonyok mellett a fák szervesanyag-képzését elsősorban a vízellátottság befolyásolja. A melegebb hőmérsékletűnek számító Magyarországon a fák növekedését a gyakori vízhiány korlátozza. Az erdő éves vízforgalma és a vele szoro-
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52: 50 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 103 and 104: 102 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 151 and 152:
150 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat