KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

MÁTYÁS ET AL.: Erdők a szárazsági határon 87 Az aszályok gyakorisága és szélsőségessége az utóbbi 50 évben növekedett Magyarországon, és ugyanakkor az erdőkárok is (mind a biotikus, mind az abiotikus károk) növekvő trendet mutatnak (2. ábra). A növekedés mértéke különösen az 1980-as évek végétől szembetűnő. Tekintettel arra, hogy az erdei fák gyökérrendszerük révén mélyebb talajrétegek nedvességtartalmát is képesek hasznosítani, az aszályos évek hatása másképpen jelentkezik, mint az egynyári mezőgazdasági kultúráknál. Egy-egy aszályos év csak növedékcsökkenést idéz elő, de tömeges pusztulást legtöbbször nem okoz. Több egymást követő aszályos nyár azonban előidézhet már nagyobb területre kiterjedő pusztulást, különösen gyengébb adottságú termőhelyeken. Valamennyi klímaérzékeny fafaj esetében a klíma szárazodása a vitalitás (növekedés) romlását, csökkenését eredményezi. Minél közelebb van egy helyszín a szárazsági határhoz, a csökkenés annál erőteljesebben jelentkezik. A reakció lefutása követi az elméletileg megfogalmazott exponenciális modellt, mely szerint a környezeti feltételek romlásával először a határhelyzetbe került populáció vitalitása (növekedése, egészségi állapota) romlik, majd pedig – a populáción belüli ge- 2. ábra Az erdei biotikus és abiotikus károk területe 1962–2009 között Forrás: ERTI netikai változatosság mértékétől függően – kezdetben egyedenkénti, majd tömeges mortalitás lép fel. A klímaváltozás hatására fellépő vitalitás-vesztés, egészségi problémák és mortalitás együttesen az alkalmazkodóképesség korlátait jelzik. Az alkalmazkodás egy adott populáció esetében vagy szelekció (öngyérülés) vagy fenotípusos alkalmazkodás (plaszticitás) formájában történhet: mindkét folyamat szabályozottsága genetikai eredetű (Mátyás et al., 2009a,b). A klíma változása a fafajok fenológiájára is kihat. A közös tenyészkerti kísérletekben a fenyőfajok és a bükk reakciója között eltérés mutatkozott. A fenyők esetében a hőmérséklet emelkedésére elsősorban a boreális populációk reagáltak pozitívan. A bükk esetében az atlanti populációk kései fakadóknak bizonyultak, míg a kontinentálisak korán fakadnak. Mind a lucfenyő, mind a bükk esetében a montán (alpesi) populációk hőmérsékletküszöbe alacsony (koránfakadók). A klímaváltozás mértékére +2 °C-ot feltételezve, a fakadás mintegy 10 nappal korábbra tolódhat, de a felmelegedés ütemétől függően az eltérés elérheti a 40 napot is. A klímaváltozással járó lombfakadás-eltolódás kései fagyveszélyre, valamint a fogyasztókra, illetve a madárfaunára gyakorolt hatása egyelőre tisztázásra vár. A SZÁRAZSÁGI HATÁR ELMOZDULÁSÁNAK HATÁSA A BÜKK JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ ELTERJEDÉSÉRE Klímajelző fafaj szárazsági elterjedési határát klímaindexekkel aránylag pontosan jellemezni lehet. Közép-Európában alkalmazott, egyszerű jellemző az Ellenberg-index,
88 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 3. ábra A bükk elterjedési területére vonatkoztatott előrejelzések a XXI. század közepére. A bükkösök egy része a FAI alapján már jelenleg is a bükk klímatéren kívül rekedt (sötétszürke), egy részük a további klímaváltozás által fenyegetett (vörös). Hosszabb távon a zölddel jelzett területek kínálnak biztosabb termesztési feltételeket Forrás: Führer, 2008 4. ábra A bükk tolerancia index időbeli változása 1975–2004 között a Fiadi-fennsíkon. Az index 1992/94-ben három évig, 2000/2003-ban négy évig a kritikus 13 alatti értéken maradt (kiemelten jelölve) és tömeges pusztulást váltott ki Forrás: Berki et al., 2007
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38: 36 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87: 86 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 139 and 140:
138 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat