KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

MÁTYÁS ET AL.: Erdők a szárazsági határon 91 gombafertőzötté vált. A megvizsgált törzsek alapján felételezzük, hogy a rovar- és gombakártétel között kapcsolat van. Összességében kijelenthető, hogy a bükkösök pusztulását a négy évig tartó szélsőségesen száraz időjárás okozta (Molnár – Lakatos, 2009; 6. ábra). Megállapítható az is, hogy a több mint 70 ezer m 3 veszteséget okozó törzspusztulás a bükk szárazsági határán következett be. A határhelyzet mint prediszpozíció jelenségét igazolja, hogy a tolerancia-vizsgálati mintaterületeknél az Ellenberg-indexszel jellemzett helyi klíma (vagyis a szárazsági határ közelsége) szignifikánsan meghatározza a bükkállomány egészségi állapotát (7. ábra). A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A FANÖVEKEDÉSRE A klímaváltozás fanövekedésre gyakorolt hatását nehéz elemezni, mert a hatás mesterséges szimulációja alig megoldható. Egy lehetőséget kínál a tengerszint feletti magassággal változó feltételek hatásának vizsgálata. Az átlaghőmérséklet a tengerszint feletti magasság csökkenésével növekszik, a csapadék éves mennyisége csökken. A két hatás egymással ellentétes irányú, és nem lehet pontosan levezetni az eredő hatásukat. Az viszont megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben a bükk, a kocsánytalan tölgy és a cser faállományok átlagmagasság-növekedése a korábbiaknál intenzívebb volt. A jövőben a növekedést gyorsító tényezők, pl. a hőmérséklet-emelkedés hatását azonban várhatóan korlátozza a rendelkezésre álló víz abszolút vagy relatív csökkenése (Somogyi, 2009a). Megjegyezzük, hogy a fanövekedés komplex folyamat, és mértékét számos, a klímaváltozással összefüggő, illetve más tényező is befolyásolja. Ezek közül elsősorban a levegő szén-dioxid-koncentrációjának és a nitrogén ülepedésének az emelkedését érdemes megemlíteni; ezek hatását különböző projektekben elemezték, ám ezek eredményei még nem elegendőek e tényezők szerepének megítéléséhez. 8. ábra Tízéves bükkpopulációk magassági növekedési reakciója (H’) az Ellenberg-indexszel (EQ) jellemzett szárazodásra, a szárazsági határ közelében (Bucsuta, Zala megye). Jól látható a visszaesés exponenciális jellege Forrás: Mátyás et al., 2009b A klímaváltozás és a növekedés kapcsolatára vonatkozó eredmények Európa-szerte ellentmondóak. Ennek egyik oka, hogy nem veszik figyelembe, hogy a méréseket klimatikusan kedvező, vagy a szárazsági határhoz közeli területeken végezték-e. Előbbi helyszíneken a melegedés valóban jelentős, akár 50%-ot is elérő növekedéstöbblettel járhat. Az összefüggések tisztázására az Európa-szerte alkalmazott, négyzetrács pontokban 1 mért adatok nem alkalmasak. Metodikai problémák mellett a mintavételi pontok túlságosan ritka eloszlása okoz gondot. Hasonló okok miatt kétségesek a hazai erdők területén, az európai hálózati pontokkal párhuzamosan létrehozott ún. FNM 2 mintaterületek adatai is. A vizsgált húsz éves időszak során megnőtt a bükk, kocsánytalan tölgy és cser faállományok átlagmagassága. Emellett a mellmagassági vastagsági éves folyónövedék alakulását is egybevetettük az éves átlaghőmérsékleti, illetve csapadéköszszeg-adatokkal. Az így kapott eredmények 1 Nemzetközi Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Hálózat 2 Faállományok Növekedésének Megfigyelése
92 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK viszont inkább a növekedés-visszaesést erősítik meg (Veperdi G. szem. közl.). A klímaváltozás növekedésre gyakorolt konkrét hatása szabatos tenyészkerti (ún. származási) kísérletekben is vizsgálható. A bükk esetében a délkelet-európai kísérletek együttes kiértékelése az alábbi következtetésekre vezetett (Mátyás et al., 2009b): – A klíma gyors változásához való alkalmazkodás képessége (plaszticitás) a feltételezettnél sokkal nagyobb. – A szárazságstressz csökkenése általában a növekedés gyorsulását, a stressz fokozódása a növekedés lassulását eredményezi (8. ábra). – A növekedés erőteljes visszaesése a szárazsági határ közelében jelentkezik – ugyanazok a populációk kedvezőbb helyzetben, hasonló mértékű szárazodásra alig reagálnak. Más fafajokkal (erdei- és lucfenyővel) végzett kísérletek hasonló eredményekre vezettek (Mátyás et al., 2009a). A KLÍMA ÉS A KLÍMAJELZŐ FAFAJOK SZERVESANYAG-KÉPZÉSE Az ökológiai (termőhelyi) tényezők összhatásaként megjelenő termőképesség egyik meghatározó eleme a klíma. A klímában bekövetkező tartós változás módosítja az átlagos termőképességet. A vegetációkutatásban, illetve az ökológiában alkalmazott klímazónák ezért a növényzeti összetétel mellett a termőképesség, a termőhelyi potenciál jellemzésére is alkalmasak. Az erdőgazdálkodásban a zárt erdőtakaró területét – klímajellemző fafajok alapján – három klímazónába sorolják. Ezek a csapadék- és a hőmérsékletviszonyok függvényében, a termőképesség csökkenő sorrendjében: a bükkös, gyertyános-kocsánytalan tölgyes és cseres (kocsánytalan tölgyes) klímazóna. A termőképesség a faállományok dendromasszájában, azaz a fa kompartimentjeiben (lomb, ágak, törzs, gyökérzet) megkötött szénkészlettel jellemezhető. Jó növekedésű bükkösben ennek nagysága eléri a 292 tonnát hektáronként, gyertyános tölgyesben már csak <strong>21</strong>7 tonna, míg a jó növekedésű cseresben 191 tonna a hektáronkénti szénkészlet nagysága (9. ábra). A 9. ábrán az is látható, hogy míg a föld feletti szénkészlet mennyisége a klímával összefügg, föld alatti mennyisége ugyanakkor nem változik. Az ökológiai potenciál, azaz a faállományok szénmegkötése szempontjából fontos mutató a föld feletti és a föld alatti dendromasszában megkötött és tárolt szénkészlet aránya (Führer – Jagodics, 2009). A legjobb ökológiai adottságú, azaz nagy szervesanyag-produkciójú bükkös klímában értéke magasabb, 4,96, a gyengébb klímaadottságú területeken már kisebb, így a gyertyános-tölgyesben mintegy egyharmadával (3,25), cseresben pedig mintegy fele a bükkösének (2,75). A föld feletti és föld alatti teljes szénkészlet aránya (a holt szerves anyaggal együtt) szintén a bükkösben a legnagyobb, 1,39, ennél mintegy 17%-kal kisebb a gyertyános-tölgyesben (1,14), és 1 alatt marad a cseresben (0,67). Az adatokból az is megállapítható, hogy a dendromassza mellett az erdő avar- és humuszszintjében, de főleg talajában jelentős mennyiségű szerves szén tárolódik (1. táblázat), melynek nagysága kisebb mértékben függ a fafajtól, azt elsősorban a klíma és a talaj tulajdonságai határozzák meg. Az élő dendromassza és az egyéb kompartimentek (avar és humusz, talaj) szénkészletének aránya a bükkösben 2,34, hasonló arányú a gyertyános-tölgyesben (2,28), a cseresben viszont jelentősen kisebb értékű (1,20) (Führer – Jagodics, 2009). Általában tehát megállapítható, hogy optimális ökológiai adottságok között tenyésző klímajelző bükkös, gyertyános-kocsánytalan tölgyes és cseres faállomány szénegyenértékében kifejezett szervesanyag mennyisége oksági kapcsolatban áll a növekedést meghatározó klímaparaméterekkel.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42: 40 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 91: 90 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 143 and 144:
142 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat