KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
250<br />
48 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
200<br />
2. ábra<br />
A 2009. november 1. – 2010. február 28.<br />
közötti csapadékösszeg területi eloszlása<br />
Forrás: OMSZ<br />
150<br />
200<br />
250<br />
250<br />
300<br />
250<br />
3. ábra<br />
A 2010. május 4. – június 3. között lehullott<br />
csapadék területi eloszlása<br />
Forrás: OMSZ<br />
4. ábra<br />
Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi<br />
térképe és az 550 mm-nél nagyobb<br />
csapadékösszegű terület<br />
2009. november 1. – 2010. június 30. között<br />
Forrás: OMSZ<br />
250<br />
200<br />
300<br />
250 250<br />
Csapadék > 550 mm<br />
2009.nov.1.-2010.jun.30.<br />
250 250<br />
250<br />
200<br />
150<br />
Belvízzel<br />
veszélyeztetett<br />
területek:<br />
alig<br />
mérsékelten<br />
közepesen<br />
erősen<br />
Állóvíz<br />
Vízügyi ig.<br />
határa<br />
februári csapadék. Feltűnő, hogy a késő tavaszi<br />
– kora nyári 31 napos időszak alatt<br />
Észak-Magyarországon és a Dunántúl délkeleti,<br />
valamint a Duna–Tisza köze délnyugati<br />
részén ugyanannyi csapadék (250 mm-nél is<br />
több) hullott, mint a négyhónapos téli–tavaszi<br />
időszakban.<br />
Az egyes belvízrendszerekben (ezek általában<br />
200-2000 km 2 nagyságú síkvidéki<br />
vízgyűjtő-egységek) a rendszer vízgyűjtő területéhez<br />
viszonyított maximális belvízelöntés<br />
nagy változatosságot mutat. Ez az arány<br />
a 2010. február–márciusi és a május–júniusi<br />
időszakban általában 2,5-10%-ot ért el, de<br />
több Tisza-völgyi belvízrendszernél (Bodrogközi,<br />
Taktaközi, Karcagi, Kurcai, Maros<br />
bal parti stb.) 10% feletti, míg a dunántúli és<br />
néhány Duna–Tisza közi rendszernél 2,5%<br />
alatti értékekkel találkozunk (VITUKI – ATI-<br />
KÖVIZIG, 2009/2010). Ha a belvízzel elöntött<br />
terület kiterjedését nem a teljes vízgyűjtő<br />
területhez, hanem annak mezőgazdaságilag<br />
művelt részéhez viszonyítjuk, akkor az előző<br />
százalékos értékek közel kétszeresével számolhatunk.<br />
Külön kérdés, hogy mekkora lehet a károsodott<br />
összes terület és a belvízkár Ehhez<br />
támpontot nyújt az elöntött terület művelési<br />
ágak szerinti megoszlása, amely szerint<br />
a 2010. évi összes elöntés mintegy 55%-a<br />
szántóterület (ezen belül nagyobbrészt vetés),<br />
45%-a pedig rét-legelő és egyéb művelési<br />
ágba tartozik. A károsodás mértékét az<br />
elöntés időszaka és tartóssága lényegesen<br />
befolyásolja. A tapasztalat és különböző<br />
vizsgálatok szerint a téli–tavaszi időszakban<br />
két-három hetes tartósság, a nyári időszakban<br />
már rövidebb idejű vízborítás után<br />
jelentős belvízkárok (termesztési károk, közvetett<br />
károk, környezeti károk) következnek<br />
be, de nemcsak a nyílt vízborítású területek,<br />
hanem az erősen túlnedvesedett, teljesen átázott<br />
területek is károkhoz vezethetnek (Kiss<br />
– Oroszlány – Vajdai, 1981, 80-109. old.).<br />
A belvízkárok „forintosítása” nem egyszerű<br />
feladat, e kérdéssel bővebben nem is kívánunk<br />
most foglalkozni, csupán megemlítjük,<br />
hogy a 2010. évihez hasonló méretű 2006.