KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

PÁLFAI: A 2010. évi belvíz hidrológiai értékelése 47 3. táblázat A 2010. évi téli–tavaszi és nyári belvízelöntési maximumok KÖVIZIG-enként KÖVIZIG Téli–tavaszi elöntés Nyári elöntés ha ha Észak-Dunántúli (Győr) 0 11 067 Közép-Duna völgyi (Budapest) 3 100 6 950 Alsó-Duna vidéki (Baja) 13 393 12 769 Közép-Dunántúli (Székesfehérvár) 300 12 130 Dél-Dunántúli (Pécs) 220 864 Nyugat-Dunántúli (Szombathely) 620 540 Felső-Tisza vidéki (Nyíregyháza) 13 400 28 100 Észak-Magyarországi (Miskolc) 18 330 31 815 Tiszántúli (Debrecen) 20 600 27 850 Közép-Tisza vidéki (Szolnok) 46 100 29 550 Alsó-Tisza vidéki (Szeged) 43 600 55 050 Körös vidéki (Gyula) 20 163 14 060 Összesen 179 826 230 745 Forrás: VKKI Kutatási eredmények szerint pl. a kukorica és több kertészeti növény potenciális evapotranszspirációja májusban a júniusi értéknek általában a felét sem éri el (Varga-Haszonits et al., 2006, 69. old.). A belvízi elöntés és előidéző okai időbeli változásának áttekintése után ejtsünk néhány szót ezek területi eloszlásáról. A téli–tavaszi és a nyári belvízi elöntések környezetvédelmi-vízügyi igazgatóságonkénti legnagyobb értékeit összefoglalóan – a VKKI összeállítása (Iványi, 2010) nyomán – a 3. táblázatban mutatjuk be. Az elöntések zöme, amint az általában lenni szokott, a legnagyobb síkvidéki területtel rendelkező és belvízzel leginkább veszélyeztetett Tisza-völgyi igazgatóságok területén alakult ki. Az évszakos elöntési maximumok közül a legtöbb igazgatóságnál a nyári maximum a nagyobb, de néhány esetben, pl. a Közép-Tisza és a Körösök vidékén, a téli–tavaszi időszakban volt több az elöntés. Mivel a belvízelöntési hullámok tetőzése igazgatóságonként néhány napos eltolódással következett be, az igazgatósági maximumok 3. táblázatbeli összege – mind a téli–tavaszi, mind a nyári időszakban – valamivel nagyobb, mint a napi adatok öszszesítésével nyert, s az 1. ábra kapcsán már említett egyidejű legnagyobb téli–tavaszi, illetve nyári elöntés. Még nagyobb elöntési végeredményt kapunk, ha a 3. táblázat adatait nem évszakonként összesítjük, hanem az adatokat az igazgatóságonkénti nagyobb értéket választva adjuk össze. Ilyen módon az elöntött összes terület 254 102 hektárra adódik. Az év folyamán víz alatt volt összes terület föltehetően még ennél is nagyobb lehetett, mivel az egyes belvízhullámokban kialakult elöntések nem föltétlenül fedték le egymást. Ezért a 2010-ben (július 30-ig) Magyarországon belvízzel elöntött összes terület mintegy 270 000 hektárra becsülhető. Ennek pontosabb meghatározása részletes elöntési térképek ismeretében volna lehetséges. A belvízi elöntés területi eloszlásának vizsgálatához kapcsolódva a 2. ábrán a 2009. november 1. – 2010. február 28. közötti négyhónapos időszak csapadékösszegének területi eloszlását, a 3. ábrán pedig a 2010. május 4. – június 3. közötti 31 napban lehullott csapadék területi eloszlását mutatjuk be. A két ábra, a Közép-Tisza vidék keleti része és a Körös vidék kivételével, meglepő hasonlóságot mutat, vagyis a május–júniusi rendkívüli nagy csapadék nagyjából ugyanazokban a térségekben hullott le, mint a november–
250 48 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 200 2. ábra A 2009. november 1. – 2010. február 28. közötti csapadékösszeg területi eloszlása Forrás: OMSZ 150 200 250 250 300 250 3. ábra A 2010. május 4. – június 3. között lehullott csapadék területi eloszlása Forrás: OMSZ 4. ábra Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe és az 550 mm-nél nagyobb csapadékösszegű terület 2009. november 1. – 2010. június 30. között Forrás: OMSZ 250 200 300 250 250 Csapadék > 550 mm 2009.nov.1.-2010.jun.30. 250 250 250 200 150 Belvízzel veszélyeztetett területek: alig mérsékelten közepesen erősen Állóvíz Vízügyi ig. határa februári csapadék. Feltűnő, hogy a késő tavaszi – kora nyári 31 napos időszak alatt Észak-Magyarországon és a Dunántúl délkeleti, valamint a Duna–Tisza köze délnyugati részén ugyanannyi csapadék (250 mm-nél is több) hullott, mint a négyhónapos téli–tavaszi időszakban. Az egyes belvízrendszerekben (ezek általában 200-2000 km 2 nagyságú síkvidéki vízgyűjtő-egységek) a rendszer vízgyűjtő területéhez viszonyított maximális belvízelöntés nagy változatosságot mutat. Ez az arány a 2010. február–márciusi és a május–júniusi időszakban általában 2,5-10%-ot ért el, de több Tisza-völgyi belvízrendszernél (Bodrogközi, Taktaközi, Karcagi, Kurcai, Maros bal parti stb.) 10% feletti, míg a dunántúli és néhány Duna–Tisza közi rendszernél 2,5% alatti értékekkel találkozunk (VITUKI – ATI- KÖVIZIG, 2009/2010). Ha a belvízzel elöntött terület kiterjedését nem a teljes vízgyűjtő területhez, hanem annak mezőgazdaságilag művelt részéhez viszonyítjuk, akkor az előző százalékos értékek közel kétszeresével számolhatunk. Külön kérdés, hogy mekkora lehet a károsodott összes terület és a belvízkár Ehhez támpontot nyújt az elöntött terület művelési ágak szerinti megoszlása, amely szerint a 2010. évi összes elöntés mintegy 55%-a szántóterület (ezen belül nagyobbrészt vetés), 45%-a pedig rét-legelő és egyéb művelési ágba tartozik. A károsodás mértékét az elöntés időszaka és tartóssága lényegesen befolyásolja. A tapasztalat és különböző vizsgálatok szerint a téli–tavaszi időszakban két-három hetes tartósság, a nyári időszakban már rövidebb idejű vízborítás után jelentős belvízkárok (termesztési károk, közvetett károk, környezeti károk) következnek be, de nemcsak a nyílt vízborítású területek, hanem az erősen túlnedvesedett, teljesen átázott területek is károkhoz vezethetnek (Kiss – Oroszlány – Vajdai, 1981, 80-109. old.). A belvízkárok „forintosítása” nem egyszerű feladat, e kérdéssel bővebben nem is kívánunk most foglalkozni, csupán megemlítjük, hogy a 2010. évihez hasonló méretű 2006.
Page 1 and 2: "KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4: TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6: 4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 11 and 12: 10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 47: 46 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100:
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat