KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

TÖRÖK – LOHÁSZ – SZITÁR: Nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációja 113 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A tanulmányt az NKFP 3B/8 projekt támogatta. A kecskeméti meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat bocsátotta rendelkezésünkre. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) BATTIN, J. – WILEY, W.M. – RUCKELSHAUS, M.H. – PALMER, R.N. – KORB, E. – BARTZ, K.K. – IMAKI, H. (2007): Projected impacts of climate change on salmon habitat restoration. PNAS, 104. 6720-6725. pp. (2) CHANG, D.H.S. – GAUCH, H.G. (1986): Multivariate analysis of plants communities and environmental factors in Ngari, Tibet. Ecology, 67, 6. 1568-1575. pp. (3) DODD, J. L. – LAUENROTH, W. K. (1979): Analysis of the Response of a Grassland Ecosystem to Stress. In: French N. (ed.): Perspectives in Grassland Ecology. Springer-Verlag, New York, Heidelberg, Berlin, 43-58. pp. (4) HUNYADI L. (szerk.) (1988): Szántóföldi gyomnövények és biológiájuk. Mezőgazdasági kiadó, Budapest (5) KOPPÁNY G. – MAKRA L. (1995): Persistence probability of the drought index made by Pálfai for five regions of the Hungarian Great Plain. Acta Clim. Univ. Szegediensis, Tom. 28-29. 53-61. pp. (6) KOVÁCS-LÁNG E. – MOLNÁR E. – KRÖEL-DULAY GY. – BARABÁS S. (eds.) (1999): Long term ecological research in the Kiskunság, Hungary. KISKUN LTER. MTA ÖBKI, Vácrátót, 64 p. (7) KOVÁCSNÉ LÁNG E. – KRÖEL-DULAY GY. – RÉDEI T. (2008): A klímaváltozás hatása a természetközeli erdőssztyepp ökoszisztémákra. Magyar Tudomány, 7, 812. (8) LOHÁSZ C. (2004): Az időjárás hatása a homokpusztagyepek kísérletes restaurációjának eredményességére. Szakdolgozat. ELTE, Budapest, 69 p. (9) MATUS G. (1996): Pionír szekunder szukcesszió elemzése. Kandidátusi értekezés, Debrecen (10) MOLNÁR ZS. (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest (11) PASCHKE, M. W. – MCLENDON, T. – REDEN- TE, E.F. (2000): Nitrogen availability and old-field succession in a shortgrass steppe. Ecosystems, 3.144-158. pp. (12) PÁLFAI I. (2010): Az aszályok gyakorisága a Kárpát-medencében az utóbbi háromszáz évben. „KLÍMA-21” Füzetek, 59. 42-45. pp. (13) TÖRÖK P. – MATUS G. – PAPP P. – TÓTHMÉRÉSZ B. (2008): Secondary succession in overgrazed Pannonian sandy grasslands. Preslia, 80. 73–85. pp. (14) ÚJVÁROSI M. (1971): A gyomnövényzet ökológiai viszonyai és összetételei a szántóföldi termőhelyeken. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest (15) VAN DER MAALER, E. (1979): Transformation of cover-abundance values in phytosociology and its effects on community similarity. Vegetatio, 39. 97-114. pp. (16) VAN DER MAALER, E. (1981): Fluctuations in a coastal dune grassland due to fluctuations in rainfall: Experimental evidence. Vegetatio, 47. 259-265. pp. (17) VILAGROSA, A. – CORTINA, J. – GIL-PELEGRÍN, E. – BELLOT, J. (2003): Sutitability of drought-preconditioning techniques in Mediterranean climate. Restoration Ecology, 11. 208-216. pp.
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉLTŰEKRE PUKY MIKLÓS Kulcsszavak: klímaváltozás, kétéltűek, hazai megfigyelések. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A klímaváltozás fokozottan veszélyeztet bizonyos, elsősorban vízhez kötődő élőlénycsoportokat. Ezek közé tartoznak a kis mozgáskörzetű és változatos élőhelyeket, általában magas páratartalmat igénylő kétéltűek. Hosszú távú adatsorok alapján a jelenleg zajló változások befolyásolják egyes fajok elterjedését, túlélését, morfológiai és szaporodásbiológiai változásokat is okoznak. Magyarországon is megfigyelhető volt az időjárással összefüggő változás egyes fajok egyedsűrűségében, kolonizációjában. Például a gyakori zöld varangynak (Epidalea viridis) egy évben több eredményes, átalakuló ebihalakat eredményező nászidőszaka tapasztalható, ami korábban nem volt jellemző. Az előrejelzések ismeretében hosszú távú, lehetőség szerint valamennyi fajra, több élőhelytípusban végzett vizsgálatok szükségesek a jelenségek pontos leírásához és az esetleges intézkedések meghozatalához. BEVEZETÉS A klímaváltozás eltérő mértékben hat az egyes élőlénycsoportokra. Lassú kolonizációs sebességük miatt a kétéltűek a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak (Araújo – Pearson, 2005), amit jól mutat, hogy jelenlegi európai elterjedésüket – a hüllőkhöz hasonlóan – az egykori jégkorszaki reliktumoktól való távolság döntően meghatározza. A kétéltűek klímaváltozás által történő veszélyeztetettségét a szakirodalom és a népszerűsítő irodalom (lásd például Margolis et al., 2006 írását a Newsweek 2006. október 16-i számában) is tárgyalja. Ennek megfelelően az erre vonatkozó ismeretek egy aktuális természetvédelmi probléma megértésén és kezelésén túl az oktatást, nevelést is jól szolgálják. A klíma változása természetes folyamat, de a jelenlegi zajló felmelegedés elsősorban az üvegházhatást kiváltó gázok fokozott kibocsátásának következménye (Crowley, 2000). A XX. században a felszín közeli hőmérséklet átlagosan 0,6 °C-kal emelkedett, ami az elmúlt ezer év legmelegebb évszázadát eredményezte (Jones, 2001). Ennek következtében a csapadékviszonyok a korábbiaktól jelentős eltérést mutatnak, és a rendkívüli időjárási körülmények kialakulásának sűrűsége és időtartama is megemelkedett. Ezeket az eltéréseket azonban gyakran nehéz ok-okozati összefüggésbe hozni a bekövetkező herpetológiai változásokkal, ami annak is betudható, hogy a fajok nagy részének egyedszáma normális körülmények között is ciklikusan változik (lásd például Grossenbacher, 1995, valamint Meyer et al., 1998 eredményeit), ráadásul a klímaváltozás során egymástól távoli földrészeken zajló folyamatok kapcsolódnak össze. A Karib-tenger térségében például a levegőben lévő szennyezőanyagok elsődleges forrása az afrikai erdőirtást kísérő égetés, ami a Föld klímájának változásával párhuzamosan
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64: 62 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 113: 112 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 165 and 166:
164 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat