KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
FÜHRER: A fák növekedése és a klíma 103<br />
A FAI ALAPÉRTÉKEINEK<br />
MEGHATÁROZÁSA<br />
AZ ERDÉSZETI ÉRTÉKELÉSEKNÉL<br />
MÁR KORÁBBAN SZÁMÍTÁSBA<br />
VETT METEOROLÓGIAI<br />
ÁLLOMÁSOK ADATAIBÓL<br />
Az éghajlat jellemzésére az időjárási elemek<br />
átlagait szokták alkalmazni, de fontos<br />
lehet a szélsőségek ismerete is. Az időjárási<br />
elemek egymással összefüggnek és átlagaik,<br />
nagy változékonyságuk ellenére, adott<br />
termőhelyre állandóak. Minden növény, de<br />
különösen a természetes társulások alkotói,<br />
így a fák is, elterjedésükben meghatározott<br />
éghajlathoz ragaszkodnak. Az értékelésnél<br />
azonban figyelembe kell venni, hogy a termőhelyi<br />
tényezők egymás hatását kiegészíthetik,<br />
és azt is, hogy az erdei fáknak e tekintetben<br />
nagy az alkalmazkodóképességük.<br />
Jelenleg az erdészeti klímaosztályozás<br />
Magyarországon a légnedvesség alapján történik,<br />
mivel a fák vízleadását, azaz transzspirációját<br />
a relatív légnedvesség szabályozza<br />
elsősorban. Az agrometeorológiai vizsgálatok<br />
alapján erre a júliusi 14 órai relatív páratartalom<br />
tűnt a legalkalmasabb mutatószámnak,<br />
hiszen értéke a nyári legmelegebb hónap<br />
hőmérsékletének és bizonyos mértékben a<br />
párolgáshoz szükséges vizet szolgáltató csapadéknak<br />
a függvénye. 62 meteorológiai mérőállomás<br />
adataiból levonható az a következtetés<br />
(Führer – Járó, 2000), hogy ha a júliusi<br />
14 órai átlagos légnedvesség magasabb, mint<br />
58%, akkor a természetes növénytársulás<br />
bükkös. Ha 53-58% közé esik, akkor gyertyános-tölgyes,<br />
ha 48-53%-os, akkor kocsánytalan<br />
tölgyes, illetve cseres, ha pedig 48%-nál<br />
kisebb, akkor a terület eredetileg fátlan, azaz<br />
ott csak erdőssztyepp klímáról beszélhetünk.<br />
Július mellett még az augusztusi hónap 14<br />
órai átlagos légnedvessége is igen gyakran<br />
alacsony, néha alacsonyabb, mint júliusban,<br />
ezért a mai ismeretek szerint az ún. kritikus<br />
hónapok légnedvességátlaga jobban jellemezné<br />
a klímaosztályok időjárási viszonyait.<br />
A ma rendelkezésre álló, nagyobb számú<br />
megbízható meteorológia adat lehetővé teszi,<br />
hogy az egyes klímatípusokat más paraméterekkel<br />
is jellemezzük. A zonális erdőtakaró<br />
mezoklíma szintű modellezését végezte el<br />
Mátyás és Czimber (2000), amikor is a zonális<br />
erdőtársulások tényleges előfordulását,<br />
az erdőállomány-adattárban nyilvántartott<br />
zonális előfordulású faállománytípusokat és<br />
erdészeti klímaosztályokat a meteorológiai<br />
mérések interpolációja segítségével a csapadék<br />
éves átlagával, a júliusi középhőmérséklettel<br />
és a nyári vízhiány nagyságával jellemezték.<br />
Mindhárom csoportban különböző<br />
átlagadatokat kaptak. Ennek egyik oka éppen<br />
az lehet, hogy az értékelt halmazok klíma<br />
szempontjából nem, vagy csak részben<br />
tekinthetők azonosnak.<br />
A FAI mutatószám olyan időszakaszok<br />
hőmérséklet- és csapadékviszonyait veszi<br />
figyelembe, melyek a fák szervesanyag-képzését<br />
közvetlenül befolyásolják. Ennek megfelelően<br />
értékeltük azon meteorológiai állomások<br />
adatait a növekedés szempontjából<br />
fontos periódusonként, amelyeket az erdőgazdasági<br />
tájak jellemzésénél már eddig is<br />
számításba vettünk.<br />
A 94 országot lefedő meteorológiai állomásból<br />
a Járó-féle értékelés alapján 11 esik a<br />
bükkös klímába, 16 a gyertyános-tölgyesbe,<br />
43 a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, 24<br />
pedig az erdőssztyepp klímába. A mérőhelyek<br />
adataiból képzett 50 (1901–1950) éves<br />
átlagok (1. táblázat) alapján megállapítható:<br />
– A bükkös klímában, ahol a klímajelző<br />
fafaj a bükk, az éves átlagos csapadékösszeg<br />
eléri a 750 mm-t. A téli, tárolási időszakaszban<br />
az átlagos csapadékösszeg csaknem 300<br />
mm, a fő növekedési ciklusban 260 mm, míg<br />
a kritikus hónapokban 170 mm. Az évi átlaghőmérséklet<br />
8,5 és 9,0 °C között mozog, az<br />
ún. kritikus hónapok átlaghőmérséklete pedig<br />
18,5 °C.<br />
– A gyertyános-tölgyes klímában, ahol<br />
a klímajelző fafaj a gyertyán, az évi átlagos<br />
csapadékösszeg több mint 660 mm, a tárolási<br />
időszakaszban csaknem 270 mm, a fő<br />
növekedési és a kritikus hónapokban pedig<br />
eléri a 225, illetve 140 mm-t. Ezek az értékek<br />
mintegy 10-15%-kal kisebbek, mint a bükkös