KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

SOLTÉSZ – SZABÓ – NYÉKI: A gyümölcstermelés biztonsága 69 kitett gyümölcsök arányát. A kézi termésritkítás azért előnyösebb, mert elősegítheti, hogy a lombtakaráshoz közelebbi gyümölcsöket hagyjuk fenn a fán. Gonda (1998) szerint almánál célszerűbb meghagyni a virágzatokon belül a legfejlettebb oldalvirágból fejlődő gyümölcsöt, mert ez közelebb kerül az asszimilátumokat szolgáltató levelekhez. Nagyon fontos a megfelelő gyümölcs:levél arány biztosítása, amelynek értéke termőhelyek és művelési rendszerek szerint nagymértékben változhat. Az erős napsugárzás miatti kárt az ültetvényben kiépített jégvédelmi háló, különösen a fekete színű, jelentősen mérsékelheti. Ennek köszönhető, hogy a déli félteke néhány almatermesztő országában akkor is gondolkodnak a használatán, ha egyébként erre a kisebb jégkárveszély miatt nem lenne szükség. Kombinált védelmi és technológiai megoldások az extrém időjárási hatásokkal szemben Egyre több példa adódik az elmúlt évekből, hogy a zivatarral érkezve igen nagy jégdarabok zúdulnak a területre, ami ellen még a jégvédelmi háló sem jelent teljes körű védelmet, sőt, a hálót is átszakíthatja. Felvetődik a jégkár elleni kombinált védekezés kényszere, amely az egyedi és közösségi védekezés előnyeit egyesítheti (talajgenerátoros rendszer + jégvédelmi háló, repülőgépes rendszer + jégvédelmi háló). Vagyis a kiépített (vagy kiépítendő) közösségi jégkár-elhárításból azoknak sem célszerű kimaradni, akik az ültetvényükben jégvédelmi hálót használnak. A közösségi védelemhez való csatlakozás költsége eltörpül az egyedi védelem költségeihez képest, viszont jelentősen növelheti az ültetvény termésbiztonságát, s magának a jégvédelmi hálónak a biztonságát is. A termésbiztonság növelésének másik lehetősége lehet, ha két egyedi jégkár-elhárítási eljárást kombinálunk (jégágyú + jégvédelmi háló). Ahol a jégeső és a gyümölcsrepedést okozó tartós esőzés is jelentős kárt tehet, meggondolandó a kettős védelmi rendszer kialakítása. Megfelelő támberendezés kiépítése lehetővé teszi, hogy az ültetvényben egymás fölött külön-külön működtethető jégvédelmi hálót és eső ellen védő fóliatakarást építsünk ki. Ez a megoldás különösen a nagy értékű, intenzív cseresznyeültetvényekben jöhet számításba. A jégvédelmi háló jelentős szerepet tölthet be a napégéses károk megelőzésében, ami nagyon fontos a minőségi almatermelésben. Az ültetvényt minden oldalról körbefogó hálórendszer a madárkár megelőzésében a legbiztonságosabb és egyben a legolcsóbb megoldást jelenti. A koronák felett elhelyezett mikroszórófejes öntözőberendezés Soltész et al. (2006) szerint többféle célt szolgálhat a termésbiztonság növelésében és a gyümölcsminőség javításában (virágzás késleltetése evaporációs hűtéssel, virágzásmenet szabályozása, virágok és fiatal termések fagyvédelme, a gyümölcstermő növények stressztűrését növelő biostimulátorok kijuttatása, időzített tápanyagellátás, éjszakai hőmérséklet csökkentése a gyümölcsök nagyobb mérete, jobb színeződése és kedvezőbb íze, zamata érdekében stb.). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A munkát az NKTH által támogatott OM-0042/2008, OM-00270/2008 és OM- 00265/2008 projektek keretében végeztük. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) APÁTI F. (2010): A jégeső elleni védekezés lehetőségei és gazdasági összefüggései a gyümölcstermesztésben. In: Soltész M. – Nyéki J. – Szabó Z. (szerk.): A magyarországi gyümölcstermesztés biztonsága. DE GATC-KF KFK, Debrecen-Kecskemét, 53-63. pp. (2) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – TORMA CS. (2010): A Kárpát-medencében 2021-2050-re várható
70 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK regionális éghajlatváltozás RegCM-szimulációk alapján. „KLÍMA-21” Füzetek 60: 3-13. pp. (3) GONDA I. (1998): Az aszály tünetei a gyümölcstermő növényeken. In: Nyíri L. (szerk.): Az aszálykárok mérséklése a kertészetben. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 28-29. pp. (4) GYÖNGYÖ- SI A.Z. – SZAKÁCS (2009): Jégeső-elhárítás – meteorológiai háttér. Munkaanyag megalapozó tanulmányhoz. FruitVeb, Budapest, 2009. november, 1-9. pp. (5) HOLB I. (2008): A légköri CO 2 és ózonkoncentráció, az UV sugárzás és a globális hőmérséklet-változás valószínűsíthető hatásai a növényi kórokozókra. „KLÍMA-21” Füzetek 53: 99-114. pp. (6) KELDERER, M. (2007): Biologischer Apfelanbau – Tendenzen für die Zukunft. Obstbau Weinbau 2: 65-67. pp. (7) KONRÁD-NÉMETH C. (2010): A 2009. évi jégkár és következményei a nagykanizsai körteültetvényekben. In: Soltész M. – Nyéki J. – Szabó Z. (szerk.): A magyarországi gyümölcstermesztés biztonsága. DE GATC-KF KFK, Debrecen-Kecskemét, 45-52. pp. (8) LAKATOS L. – SÜMEGHY Z. – SZABÓ Z. – SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. (2005a): Extrém időjárási események előfordulása és gyakoriságának változása a vegetációs időszakban. „AGRO-21” Füzetek 45: 36-52. pp. (9) LAKATOS L. – SZABÓ Z. – SZALAY L. – NYÉKI J. – RACSKÓ J. – SOLTÉSZ M. (2005b): A téli és tavaszi fagykárok gyakoriságának valószínűsége magyarországi őszbarack termőtájakon. „AGRO-21” Füzetek 39: 102-114. pp. (10) LAKATOS L. – SZABÓ Z. – SZALAY L. – SOLTÉSZ M. – RACSKÓ J. – NYÉKI J. (2005c): Az őszibarack téli fagytűrését jellemző számítási módszer. „AGRO-21” Füzetek 39: 114-125. pp. (11) LAKATOS L. – SZALAY L. – SZABÓ Z. – NYÉKI J. – RACSKÓ J. – SOLTÉSZ M. (2005d): A téli és tavaszi fagykárok előfordulási valószínűsége a főbb magyarországi kajszibarack termőtájakon. „AGRO-21” Füzetek 45: 172-185. SOLTÉSZ M (12) LAKATOS L. – SZABÓ Z. – SOLTÉSZ M. – NAGY J. – ERTSEY I. – RACSKÓ J. – NYÉKI J. (2005): A csapadék mennyiségének, típusának és eloszlásának változása a vegetációs és nyugalmi időszakban. „AGRO-21” Füzetek 45: 53-63. pp. (13) MAURER, J. (1987): Hagelschutzkanone Corballan Versuch 1980-1986. Rep. Kantonale Zentralstelle für Obstbau, Oeschberg, Switzerland, 8 p. (14) NAGY P.T. – SZABÓ Z. – NYÉKI J. – SOLTÉSZ M. (2008): Éghajlati anomáliák hatása gyümölcsültetvények tápanyag-utánpótlására. „KLÍMA-21” Füzetek 53: 68-75. pp. (15) NEMESKÉRI E. (2008): A gyümölcsösök aszálykárainak mérséklése és az öntözés. „KLÍ- MA-21” Füzetek 53: 76-88. pp. (16) RACSKÓ J. – LAKATOS L.– NYÉKI J. – SOLTÉSZ M. – SZABÓ Z. (2008): Almafajták gyümölcseinek napégés-érzékenysége eltérő növekedési erélyű alanyokon. „KLÍMA-21” Füzetek 53: 13-32. pp. (17) RACSKÓ J. – NYÉKI J. – SOLTÉSZ M. – LAKATOS L. – HARSÁNYI G. – SZABÓ Z. (2005): Jégvédő hálók alkalmazása az almatermelésben. „AGRO- 21” Füzetek 45: 112-126. pp. (18) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2004): A klímaváltozás kihívásai a gyümölcstermesztésben. „ AGRO-21” Füzetek 34: 3-20. pp. (19) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2005a): Lokális stratégiai feladatok a magyarországi gyümölcstermelésben a globális gazdasági és éghajlati változások nyomán. Agrártudományi Közlemények 17: 29-34. pp. (20) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2008a): A gyümölcstermelést veszélyeztető extrém időjárási hatások. „KLÍMA-21” Füzetek 53: 3-12. pp. (21) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2008b): Gyümölcsfajta-nemesítés szerepe a globális éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. XIV. Növénynemesítési Tudományos Napok, MTA, Budapest, Összefoglalók, 45. (22) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2009): Az éghajlatváltozás és a biogyümölcs-termelés fejlesztése. „KLÍMA-21” Füzetek 58: 3-10. pp. (23) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. – LA- KATOS L. – RACSKÓ J. – HOLB I. – THURZÓ S. (2006): Az éghajlat- és időjárás-változás alkalmazkodási stratégiája a gyümölcstermelésben. In: Csete L. – Nyéki J. (szerk.): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság. „AGRO-21” Kutatási Programiroda, Budapest, 11-101. pp. (24) SOLTÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. – GONDA I – LAKATOS L. – RACSKÓ J. – THURZÓ S. – DANI M. – DRÉN G. (2005b): Alkalmazkodási stratégia az alföldi gyümölcstermelésben a globális gazdasági és klímaváltozás nyomán. „AGRO-21” Füzetek 45: 16-28. pp. (25) SZABÓ Z. – NYÉKI J. – SOLTÉSZ M. (2010): A termésbiztonság és minőség tényezői a bio- és integrált
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20: 18 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 69: 68 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 121 and 122:
120 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat