KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BIRKÁS – SZEMŐK – MESIĆ: A klímaváltozás talajművelési tanulságai 145<br />
tása egyszerűbb, és számos mérési módszer<br />
áll ehhez rendelkezésre (Birkás – Kisić et<br />
al., 2009). A kutatások rávilágítanak arra,<br />
hogy a korábban művelési célként megjelölt<br />
„növénynek kedvező talajállapot” eléggé viszonylagos.<br />
Ugyanis az adott időpontban a<br />
növényt segítő állapot (pl. poros magágy)<br />
hosszú időszakot tekintve ártalmas lehet a<br />
talajra. Ellenben a talaj szempontjából kedvező<br />
művelés betakarításig segíti a növény<br />
fejlődését. A növények igényének félreértelmezése,<br />
túlbecsülése számos és jelentős, a<br />
gazdálkodást is veszélyeztető károkat okozott<br />
a talajokon (tömörödés, elporosodás, eróziós,<br />
deflációs veszteségek, Birkás – Stingli et<br />
al., 2009). Az áldatlan helyzet megoldását,<br />
s az újabb károk megelőzését vállalta fel a<br />
mára világméretűvé szélesedett talajvédelmi<br />
irányzat (Várallyay, 2008). A talajvédelem<br />
Magyarországon – a bizonyító adatok, a segítő<br />
törvények, intézkedések ellenére – nehézkesen<br />
indult, s három szakaszra tagolódott,<br />
így: felismerés, első próbák (1980-as évek),<br />
visszaesés (1990-es évek), elfogadás, terjedés<br />
(kb. 2000-től). A szélsőségessé vált klíma sajátosan<br />
segített, ugyanis újólag ráirányította a<br />
figyelmet a szokásos (a talajra nézve inkább<br />
káros) művelés tarthatatlanságára (Birkás,<br />
2009). A kedvezőtlen közgazdasági körülményekre<br />
a művelési gyakorlat rövid időn belül<br />
reagál, a klímaváltozáshoz alkalmazkodást<br />
sajnálatosan elodázza. Mivel a termesztésre<br />
kedvezőbb években elhanyagolható veszteségek<br />
keletkeznek, a talaj, a talaj állapota<br />
vagy minősége csak a veszteséges években,<br />
akkor is utólag lesz sürgető kérdés (Birkás et<br />
al., 2007; Jug et al., 2007). Vizsgálataink arra<br />
utalnak, hogy a hiányos művelés, trágyázás<br />
esetén a veszteségeknek bizonyos részét befolyásolhatják<br />
klímaelemek (pl. nagy hőség,<br />
csapadékhiány), ám a nagyobb része komplex<br />
hatások nyomán keletkezik, és a talaj minőségével<br />
is összefüggésben van. A <strong>VAHAVA</strong><br />
jelentésben (Láng et al., 2007), valamint a<br />
KLIMA KKT záró dokumentumában (Harnos<br />
– Csete, 2008) fontos előrelépés történt,<br />
a talaj minőségét, klímaérzékenységét a növénytermesztés<br />
jövőbeni esélyeit alapvetően<br />
befolyásoló tényezők közé sorolják. A művelés<br />
feladata napjainkban jóval több, mint<br />
vetésre alkalmas talajállapot létrehozása; a<br />
táj- és környezetvédelemmel összhangban a<br />
kedvező talajminőség és termékenység fenntartása,<br />
a nemkívánatos változások (szerkezetpusztulás,<br />
vízvesztés, klímaérzékenység)<br />
megelőzése (Birkás, 2010).<br />
A növénytermesztési gyakorlat a klímakárok<br />
ismétlődése miatt gyors és hatásos<br />
megoldást vár az érdekelt felektől, köztük a<br />
tudósoktól. A kutatók feladata a vizsgálat, a<br />
bizonyítás, a tudományos válasz, a jobbító,<br />
adaptálható javaslat. Az alkalmazók kötelessége<br />
a próba, a szakszerű végrehajtás, a tapasztalatok<br />
egzakt levonása és a visszajelzés.<br />
A KUTATÁS HÁTTERE<br />
A talajművelés, a talajállapot és a klímaváltozás<br />
kölcsönhatásait 2002 óta folyó talajminőség–klíma<br />
tartamkísérletben, évente<br />
ismételt tarló–klíma kísérletben, továbbá 43<br />
termőhelyen, talajállapot-monitoring során<br />
tanulmányozzuk.<br />
Talajminőség–klíma tartamkísérlet. A<br />
munkát a művelési beavatkozásokra jól reagáló,<br />
tömörödésre közepesen érzékeny, agyagos<br />
vályog talajon (Hatvan város térségében a<br />
Szent István Egyetem GAK Kft. József-majori<br />
Kísérleti és Tangazdasága területén (47 o 41’22”<br />
É.sz., 19 o 36’18” K.h.), ÉNy-i szeleknek kitett<br />
területen folytatjuk. A talaj humusztartalma<br />
0–40 cm rétegben 2,84 (2003), 3,00 (2009),<br />
tápanyagban ellátottsága jó. A kísérlet négyismétléses,<br />
sávos véletlen elrendezésű. A kezelések<br />
között van direktvetés, sekély tárcsás (15<br />
cm), sekély és középmély kultivátoros (15, illetve<br />
22 cm), szántásos (32 cm, felszínelmunkálással)<br />
és lazításos (40 cm) művelés (Birkás<br />
– Kisić et al., 2010). A növényi sorrend a talaj<br />
szerves anyagának növelését és a felszín védelmét<br />
célozza. A fő növények talajtakarása<br />
változó; az őszi búza (2003, 2005, 2006, 2009)<br />
és a rozs (2004) sűrűvetésű, a kukorica (2007,<br />
2010) és a napraforgó (2008) széles sorközű.<br />
A felszín védelmét szolgálják a másodvetések