KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
184 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
Intuitíve a változás fogalmát a SORS-modellben<br />
a következőképpen értelmezzük.<br />
A veszélymentes (sejttérrel reprezentált)<br />
helyszínt véletlenszerű intenzitású és időpontú<br />
valamilyen támadás érheti. A „támadást”<br />
mint a környezetből eredő, és a sejttér<br />
sejtjeit mint hatásviselőt érő nemkívánatos<br />
hatást értelmezzük. A nemkívánatos változás<br />
fogalmát intuitíve a hibafa-metodológia<br />
szerinti nemkívánatos esemény fogalmához<br />
közel álló jelentésben értjük, és ezt formálisan<br />
túllépve, mint egy speciális közvetett<br />
Boole-algebrai függvényt definiáljuk. 11<br />
A támadás következtében az egyes sejtek<br />
állapotában nemkívánatos változások állnak<br />
elő. Ezek összességét illeti a „változás” terminus<br />
technicus.<br />
A hatás mint a válaszadás nélküli reagálás<br />
kerül explikációra, míg a válaszadás azt a<br />
módot jelenti, ahogyan a rendszer (a reagáló<br />
képessége megszabta határok között) reagál<br />
az állapotváltozásra.<br />
A válaszadást a kutatás jelenlegi szakaszában<br />
azon (sejttér-állapotváltozási) fázisok<br />
számával jellemezzük, amelyek a helyszín<br />
teljes veszélymentesítéséhez szükségesek.<br />
Ezt védelmi fázisszámnak nevezzük.<br />
A védelmi fázisszám két stratégiai tényezőtől<br />
függ. Az egyik a védelmi stratégia, a<br />
másik az adaptációs stratégia.<br />
A <strong>VAHAVA</strong>-paradigma célja (értékismérve)<br />
olyan strukturális változások létrehozása<br />
az egyes (SORS-rendszer komponensek,<br />
azaz) sejtekhez rendelt kockázati rendszerekben,<br />
amelyek által ez a védelmi fázisszám<br />
csökkenthető.<br />
A SORS-paradigma a következő szemléletes<br />
képpel interpretálható. A SORS-rendszer<br />
– mint klímamodell és biztonsági kockázati<br />
környezeti rendszermodell – működésmódját<br />
tekintve alaphelyzetében (normális viselkedését<br />
tekintve) egy folyamatosan perturbált<br />
ciklus. E ciklust egy sejtautomata (pontosab-<br />
11<br />
Ezt az egyenletrendszert egy Boole-algebrai<br />
egyenletrendszer definiálja. Ezt tekintjük kockázati<br />
rendszer explikátumának. A részleteket illetően<br />
lásd Bukovics, 2007.<br />
ban: sejttér) konfigurációinak időbeli sorozata<br />
alkotja. Ha egy időpillanatban egy konfigurációt<br />
(más szóval sejttér-állapotot) egy<br />
változás éri (vagyis ha a sejttér egy adott állapota<br />
megváltozik), akkor általános esetben<br />
a ciklus „kibillen”, és a rendszer egy átmeneti<br />
folyamat után (hacsak külső hatás nem<br />
éri) egy új ciklusba kerül. Ez az új ciklus a<br />
SORS-elmélet értelmében mindig rosszabb,<br />
mint az eredeti, amennyiben az eredeti ciklus<br />
valamilyen kockázatkezelés eredményeként<br />
jött létre, de az új ciklus válaszadás nélkül<br />
(spontán módon) állt elő.<br />
Az általunk értelmezett <strong>VAHAVA</strong> felfogásban<br />
azt kérdezzük, hogyan (milyen<br />
általános operacionalizálható) eljárással lehet<br />
(és kell) alkalmas válaszadást definiálni<br />
a megzavart ciklus megjavítása érdekében.<br />
A ciklus megjavításának eredményét – ami<br />
„ciklusjóságnak” is nevezhető – kvantitatíve<br />
a védelmi fázisszámmal jellemezzük.<br />
A tűrőképesség (mint a helyreállítási képesség<br />
explikátuma) vizsgálata azzal a tanulsággal<br />
járt, hogy az fogalmilag csupán a<br />
reagáló képesség egyik speciális eseteként<br />
értelmezhető az eddig kiépített elmélet alapján.<br />
A tűrőképesség és a reagáló képesség fogalmi<br />
viszonya némelyest emlékeztet a működés<br />
és a viselkedés (mint állapotváltozás,<br />
illetve állapotváltoztatás) viszonyára. Az intuitív<br />
köznyelv számára a „rosszul működő<br />
rendszer” nem speciális esete a (logikailag<br />
fölérendelt) „működő rendszernek”. A köznyelvi<br />
intuíció szerint ha egy rendszer „eléggé”<br />
nemkívánatos módon változtatja meg állapotát,<br />
akkor egyszer csak „nem működik”,<br />
megszűnik működni. Tanúbizonysága ennek<br />
a szemléletnek a „rossz gombot nyomtam le”<br />
kifejezés, amely akkor hangzik el, ha valaki<br />
a nem megfelelő gombot nyomja le valamely<br />
gépi eszközön, kezelőszerven. E szemlélet<br />
alapján természetesen nem lehet elméletileg<br />
következetesen megkülönböztetni a nem<br />
megfelelő és a nem megfelelően működő<br />
rendszer(komponens)eket. A műszaki nyelv<br />
olykor tesz egy-egy tétova lépést a szabatosság<br />
irányába. Lehet találni a „nem működik”<br />
feliratú táblák mellett „üzemen kívül” fel-
Change language