KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
122 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
BEVEZETÉS<br />
A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani<br />
és Agrokémiai Kutatóintézetében „korszerű<br />
felvételezési, vizsgálati, térképezési<br />
monitoringrendszert dolgoztak ki a talaj<br />
vízgazdálkodási tulajdonságainak és anyagforgalmának<br />
jellemzésére, azok hatékony<br />
szabályozása érdekében”. Arra a következtetésre<br />
jutottak, hogy „Magyarország talajainak<br />
43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes<br />
és (csak) 31%-a jó vízgazdálkodású”. Ennek<br />
következtében a szélsőségesen csapadékos<br />
időszakok, illetve a belvizek megjelenése jelentősen<br />
káros gazdasági, agroökológiai és<br />
egyéb hatásokat okoz; egyszóval a mezőgazdálkodás<br />
hatékonyságát és minőségét kedvezőtlenül<br />
befolyásolja. A tanulmány azokat a<br />
lehetőségeket érinti, amelyek – a szerzők véleménye<br />
szerint és szakterületükhöz igazodva<br />
– hozzájárulhatnak a káros folyamatok és<br />
hatások mérsékléséhez.<br />
Köztudott, hogy a Magyarországra érkező<br />
csapadékmennyiséget a talaj tárolni tudná.<br />
A talaj hazánk legnagyobb természetes víztározója.<br />
Az egész évben lehullott csapadék<br />
kétharmada egyszerre „beleférne a talajba”,<br />
ha egyéb, elsősorban talajfizikai körülmények<br />
a beszivárgást nem gátolnák. A belvizes területeknél<br />
alapvetően két okból nem tud a víz a<br />
talajba jutni: 1. A felületen kéreg keletkezett,<br />
amely elzárja a víz útját; 2. A talajban ún.<br />
vízzáró rétegek vannak, illetve a nem szakszerű<br />
talajművelési technológiáknál ilyenek<br />
kialakulhatnak. Ez utóbbi ponthoz tartozik<br />
pl. a művelőtalp-réteg, de az altalajban is lehetnek<br />
vízzáró rétegek. Ezekről a jelenségekről<br />
Várallyay és munkatársai részletes leírást<br />
adnak: a „lyukas, tele és befagyott üveg” effektust<br />
elemezve (Várallyay – Farkas, 2008;<br />
Várallyay, 2010). A cél, hogy a talajban történő<br />
vízmozgást mindkét irányban (felülről<br />
lefelé és alulról felfelé) biztosítsuk. Ellenkező<br />
esetben a talaj a növények számára nem tudja<br />
kellő mértékben biztosítani a vizet.<br />
A tanulmányban a talajfizikai és -kémiai<br />
jellemzők figyelembevételével egyrészt a talajban<br />
zajló vízmozgás leírására adunk öszszefüggéseket,<br />
figyelembe véve a növények<br />
párologtató képességét is. Ugyanakkor belvizek<br />
kialakulásának körülményeit jellemezzük,<br />
javaslatokat adva a talajfelszínen kialakuló<br />
pocsolyák létrejöttének elkerülésére.<br />
Mindezekhez kapcsolódóan a legkorszerűbb<br />
műholdas helymeghatározási és térinformatikai<br />
lehetőségeket is bemutatjuk: egyrészt<br />
a belvíz sújtotta területekről az eddigieknél<br />
pontosabb adatfelvétel, másrészről a prevenció<br />
megvalósítása céljából.<br />
Ismertetjük azokat az eljárásokat, amelyek<br />
a talajfizikai és -kémiai jellemzők nem<br />
pontszerű, ún. online felvételét biztosítják,<br />
ezzel jelentősen megnövelve azokat az adatbázisokat,<br />
amelyek a különböző modellek alkotásakor<br />
az egyes paraméterek közötti öszszefüggések<br />
feltárását segítik.<br />
1. A VESZÉLYEZTETETT<br />
TERÜLETEK FELMÉRÉSE<br />
A veszélyeztetett területek (táblán belüli<br />
foltok stb.) nagyfelbontású felvétele még nem<br />
történt meg, holott a hazai szakmai feltételek<br />
erre adottak. Ilyen adatbázisok nélkül hatékony<br />
vízgazdálkodás és földhasználat nem<br />
valósulhat meg.<br />
Hazánk Hollandia után a második olyan<br />
ország az EU-ban, amelyet területi arányában<br />
az árvizek és belvizek a leginkább fenyegetnek.<br />
A korszerű termelési technológia nagyban<br />
mérsékelheti a szárazodás következményeit,<br />
illetve segíthet a kihívásokra a válaszokat<br />
megadni, de ehhez a legkorszerűbb műszaki-térinformatikai<br />
rendszerek alkalmazása,<br />
folyamatos fejlesztése szükséges.<br />
A biomassza-termelés (termelődés) nyomon<br />
követésének egyik eszköze a távérzékelés,<br />
amelynek segítségével az ún. vegetációs<br />
indexek elkészítésére és vizsgálatára nyílik lehetőség.<br />
Ez a jellemző a növények által a fotoszintézis<br />
során előállított biomasszával, vagyis<br />
a termelt klorofillal van összefüggésben. A növényzet<br />
a látható fényt a zöld tartomány kivételével<br />
csak kismértékben veri vissza, míg a
Change language