KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
NEMÉNYI – MILICS – KOVÁCS – SITKEI: Az extrém időszakok agrárműszaki feladatai 127<br />
6. ábra p: esőintenzitás: mm/h<br />
Az elnyelési tényező a kumulatív<br />
esőmennyiség függvényében<br />
A (8) egyenletben az első tag dominál, a amelyből:<br />
második általában elhagyható.<br />
A talajfelület elnyelési tényezőjét az 5.<br />
ábra érzékelteti különböző felületi mechanikai<br />
jellemzőknél.<br />
Az 5. ábrából jól kivehető a talajművelés,<br />
adott esetben a vegetációs időn belüli talajművelés<br />
fontossága. Ezért állítjuk, hogy a<br />
belvíz-veszélyeztetett területekre elsősorban<br />
kapás növényeket kellene telepíteni, mert<br />
ezeknél a vegetációs időszakban is lehetőség<br />
van bizonyos beavatkozásra, amely révén pl.<br />
a korábbi intenzív csapadék miatt keletkezett<br />
kéreg megszüntethető.<br />
A talaj felső rétegének áteresztő képessége<br />
– ahogy már említettük – változik. A szivárgási,<br />
elnyelési tényezőre a következő,<br />
ugyancsak empirikus, de az időn kívül egyéb<br />
tényezőket is figyelembe vevő összefüggést<br />
közöl Agassi (1996):<br />
(9)<br />
ahol:<br />
I t : elnyelési tényező a t időpontban:<br />
mm/h<br />
I c : elnyelési tényező függvény aszimptotája:<br />
mm/h<br />
I i : kezdet elnyelési tényező: mm/h<br />
γ: állandó, a felületi aggregátumok stabilitásától<br />
függ: mm -1<br />
t: időintervallum az intenzív eső kezdete<br />
óta: h<br />
A 6. ábra a kumulatív esőmennyiség függvényében<br />
mutatja az elnyelési tényező változását<br />
a különböző talajoknál. A kicserélhető<br />
kationok (nátrium, magnézium, kálium)<br />
növelése, valamint minimális mennyiségű<br />
gipsz talajba keverése ugyancsak fokozza a<br />
felső rész átjárhatóságát.<br />
Induljunk ki abból, hogy a talajfelszínre<br />
folyamatosan R (mm/h) csapadék érkezik.<br />
Ekkor egy idő után új egyensúlyi állapot keletkezik,<br />
amely biztosítja a csapadék folyamatos<br />
elvezetését:<br />
(10)<br />
(11)<br />
A (11) egyenletből meghatározható az<br />
a „z” mélységhez tartozó mátrixpotenciál,<br />
amely biztosítja az R csapadék folyamatos<br />
elvezetését. A jelenség természetesen fordítva<br />
is lejátszódik, ekkor R-et E-vel, a párolgás<br />
intenzitásával helyettesítjük.<br />
(12)<br />
Homokos vályogtalajon a párolgás intenzitása<br />
(Sipos – Birkás, 1978):<br />
mm/nap (13)<br />
ahol:<br />
n: pórustérfogat: 40-45%<br />
A témakörben jelentős kutatási tevékenységet<br />
fejtett ki Varga-Haszonits Zoltán<br />
(1969) is.<br />
Ha a talajon növényzet van, akkor az is<br />
hozzájárul a víz „elvezetéséhez”: felveszi a<br />
vizet a talajból, és azt a levélzettel elpárologtatja.
Change language