KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
64 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
3. táblázat<br />
Lehulló jégdarabok átlagos száma (db/dm 2 ) egy működő Corballan jégágyútól<br />
400-2000 m távolságban, Grosshöchstettenben, Emmentalban<br />
Dátum<br />
(év, hónap, nap)<br />
Jégcsapadék<br />
típusa<br />
Távolság a működő jégágyútól (m)<br />
400 600 1000 2000<br />
1981.08.09. Jégeső 0 1 11 40<br />
1983.07.04 Jégdara 0 1 30 62<br />
1984.06.07. Jégdara 115 113 199 205<br />
1984.07.31. Jégeső 31 32 51 72<br />
1984.08.04. Jégdara 46 47 53 48<br />
1985.05.19. Erős jégeső 27 26 30 37<br />
1985.08.18. Jégeső 28 42 61 55<br />
1986.05.26. Gyenge jégeső 24 22 33 48<br />
1986.08.<strong>21</strong>. Gyenge jégeső 72 100 65 205<br />
Átlag (db/dm 2 ) 38 43 59 86<br />
Mutató (400 m = 100%) 100 113 155 226<br />
Megjegyzés: 1980-ban és 1982-ben nem volt jégeső, 1986. május 7-én pedig olyan erős, zivatarral érkező jégeső<br />
volt, hogy tönkreverte a vizsgálathoz kirakott felfogó berendezést.<br />
Forrás: Maurer, 2006<br />
ség kitermeléséhez. Jóllehet ez a 40 tonnás<br />
termés is annak köszönhető, hogy a jégháló<br />
minden jégkártól megmentette az ültetvényt.<br />
A 30-40 t/ha átlaghozamú jéghálós almaültetvények<br />
– függetlenül attól, hogy hány<br />
jégeső van az ültetvény élettartama alatt –<br />
egyszerűen képtelenek annyi nyereséget termelni,<br />
hogy a 7,0 millió Ft telepítési költségű<br />
ültetvény valaha is megtérüljön, így jéghálós<br />
ültetvényeknél mindenképpen az 50-60 t/ha<br />
termés elérésére kell törekedni.<br />
Azzal is számolni szükséges, hogy a jégvédelmi<br />
hálóval fedett ültetvényben megváltoznak<br />
a hőmérsékleti és sugárzásviszonyok,<br />
az állományklíma, a növények fenológiai<br />
menete, a gyümölcsök érési ideje és a minőséget<br />
befolyásoló paraméterek (színeződés,<br />
napégéses sérülés, szárazanyag-tartalom<br />
stb.), a növényi kórokozók és állati kártevők<br />
összetétele, valamint a rovarmegporzás körülményei<br />
(Racskó et al., 2005).<br />
A jégvédelmi (más néven vihar-) ágyú<br />
működési elve évszázadok óta ismert. A berendezés<br />
hátránya, hogy hatásfoka nem pontosan<br />
felmérhető, azaz nem ismeretes, hogy<br />
milyen hatékonysággal véd a jégeső ellen.<br />
A viharágyús jégelhárítás eredményessége<br />
nem mutatható ki olyan könnyen, mint a jéghálós<br />
megoldásé, ahol a minden más szempontból<br />
azonos, de fedetlen kontrollültetvény<br />
erre egyértelmű lehetőséget nyújt.<br />
Egy-egy új típusú jégvédelmi ágyú alkalmazását<br />
az elmúlt évtizedekben mindig nagy<br />
várakozás előzte meg, de az eredmények<br />
ellentmondásosak voltak. Az egyes megoldásoknál<br />
nem tisztázódott, hogy a jégeső<br />
elmaradása valóban az ágyú használatának<br />
köszönhető, vagy pedig ha a jégeső mégis bekövetkezett,<br />
akkor az ágyú működésében, a<br />
radarrendszerben volt hiányosság, vagy más<br />
oka volt. Az első objektív vizsgálatról Maurer<br />
(1987) számolt be, miután 1980 és 1986<br />
között hét éven át tanulmányozta a Corballan<br />
típusú jégágyú hatását (3. táblázat). Öt évben<br />
volt jégeső a területen, vagyis erősen jégjárta<br />
térségnek bizonyult. Csak egyszer nem volt<br />
kevesebb a jégütések száma a környező területekhez<br />
viszonyítva, a többi esetben azonban<br />
az ágyútól számított 600 méteres sugarú<br />
körön belül mindig kevesebb jégszem hullott,<br />
mint 1-2 km-es távolságban. Az elmúlt<br />
évtizedben további fejlesztések történtek a<br />
jégvédelmi ágyúk alkalmazásánál, amelyeknek<br />
egyik legismertebb változata a Belgiumban<br />
kidolgozott Inopower-rendszer, amelyet<br />
2003-tól több európai országban (Belgium,
Change language