KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
170 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
Intuitív lényege, víziója a következő (a szemléletesség<br />
kedvéért ezúttal tudatosan mellőzve<br />
a technikai részleteket, sőt, a szakmaiság szigorú<br />
követelményeinek is engedményeket téve):<br />
Egy olyan rendészeti felügyeleti rendszerről<br />
van szó, amelynek három főkomponense<br />
van:<br />
– egy jól definiált struktúrájú hálózat,<br />
amely<br />
– intelligens csomópontokból áll, amelyekben<br />
– globális kommunikációs szabályok szerint<br />
lokálisan történik kockázatkezelés.<br />
A SORS-rendszer működését számítógépes<br />
szimuláció illusztrálja és demonstrálja<br />
működőképességét.<br />
Működésének alapja egy ún. genetikus<br />
algoritmus. Kijelölt funkciói a rendszer szerkezetének<br />
állandó megváltozása ellenére is<br />
fennmaradnak. Ilyen tulajdonságokkal tipikusan<br />
az élő önszervező rendszerek rendelkeznek<br />
(filogenetikus tanulás révén kisebb-nagyobb<br />
mértékben).<br />
Működésének célja a természeti – különösen<br />
a klímaváltozással összefüggő – katasztrófák<br />
valós idejű kezelése. Ez az eljárás sem<br />
nem a mitigáció, sem nem az adaptáció módszerével<br />
dolgozik, hanem inkább egy kombinált<br />
stratégiai megközelítés aránymeghatározását<br />
célozza, egy önszervező optimalizálási<br />
algoritmus alapján.<br />
A mitigáció a szokványos értelmezés<br />
szerint üvegházhatást növelő gázok kibocsátásának<br />
csökkentését célzó tevékenységeket<br />
jelenti, míg az adaptáció a környezet<br />
káros hatásaihoz való alkalmazkodást.<br />
A SORS-modell a biztonsági kockázatkezelésre<br />
a sejtautomata-elmélet mellett a nemvalószínűségi<br />
– logikai – kockázatkezelés<br />
módszerét alkalmazza. Ez utóbbi a hibafa-módszer<br />
egy továbbfejlesztett változata.<br />
Ennek paradigmájában a mitigáció közvetlenül<br />
nem értelmezhető, s ha a mitigáció-adaptáció<br />
kontextusában akarunk fogalmazni,<br />
akkor itt inkább a kettő optimális kombinációját<br />
célzó algoritmusokról beszélhetünk.<br />
Mindenesetre leszögezzük, hogy az éghajlatváltozásról<br />
szóló (egyre élesedő) tudományos-áltudományos<br />
vitáktól elhatárolódunk,<br />
tekintettel arra, hogy a SORS-modell értelme,<br />
alkalmazhatósága és haszna független az<br />
éghajlatváltozástól.<br />
Az alapgondolat és előzményei<br />
A rendszer alapgondolata három mondatban<br />
megfogalmazható ugyan, de természetesen<br />
fogalmi-technikai előzmények nélkül<br />
meglehetősen határozatlan:<br />
– Alakítsunk ki a védendő helyszínen<br />
egy sejtautomata elvű önszervező hatásmodell-hálózatot.<br />
– Tartozzék ennek minden pontjához (lokális<br />
komponenséhez, alközpontjához) egy<br />
explikált lokális biztonsági kockázatkezelő<br />
rendszer (logikai hibafa-modell), amely a<br />
komponens állapotáról valós idejű információt<br />
szolgáltat.<br />
– Tartozzék továbbá minden ponthoz egy<br />
monitoring- (érzékelő), egy beavatkozó és<br />
egy ellenőrző rendszer.<br />
A rendszer nem valamely leíró, hanem<br />
normatív modellen alapszik. Célja a modell<br />
fogalmi rendszerében értelmezett fenntartható<br />
biztonság megvalósítása (Bukovics,<br />
2006). Természetesen nem magától értetődő,<br />
hogy ilyen rendszer<br />
– egyáltalán létezhet-e;<br />
– ha létezhet, megvalósítható-e;<br />
– ha megvalósítható, milyen tárgyi, személyi<br />
és anyagi feltételei vannak<br />
A SORS-rendszer „Self Organizing Raiding<br />
System” („Önszervező Rajtaütési Rendszer”,<br />
illetve – akroním-hűen – Sejtautomata Organizációjú<br />
Rajtaütési Stratégiák) alapgondolata<br />
az alábbi felismerésekből, illetve meggyőződésekből<br />
származik, és több mint tíz éves kutatómunka<br />
eredménye (Bukovics, 2007).<br />
(1) Minden rendészeti művelet (beleértve<br />
a katasztrófavédelmet és természet ellen<br />
folytatott stratégiai játékokat is) leggyengébb<br />
pontját rendszerint az információhiánnyal<br />
összefonódó szervezetlenség jelenti. 3<br />
3<br />
Teller Ede: Hiroshima hagyatéka c. könyvében<br />
(amelynek fordítása a múlt század hetvenes