KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

PUKY: A klímaváltozás és a kétéltűek 115 bekövetkező időjárási változásokon keresztül hat a kétéltűek túlélésére (Stallard, 2001). A KLÍMAVÁLTOZÁS KÉTÉLTŰEKRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A kipusztulás és megfogyatkozás Több olyan vizsgálat ismert, ami a kétéltűek megfogyatkozása és a klímaváltozás közötti összefüggést bizonyította. Az 1980-as években a szárazabb időjárással párhuzamosan Észak-Amerikában Rana pipiens (Corn – Fogelman, 1984), Ausztráliában pedig Pseudophryne corroboree (Osborne, 1989) populációk eltűnését észlelték. A sokáig tartó szárazság Puerto Ricóban az Eleutherodactylus coqui tömeges pusztulását okozta (Stewart, 1995). A megváltozott időjárási körülmények, erős fagy (Heyer et al., 1988), száraz tél (Weygoldt, 1989), a ködviszonyok változása (Crump et al., 1992; Pounds – Crump, 1994; Pounds et al., 1999) brazíliai és Costa Rica-i kétéltűpusztulásokkal is kapcsolatba hozhatók. Egyes esetekben ez a kétéltűekkel párhuzamosan más állatcsoportoknál is dokumentálható változásokat, szignifikáns egyedsűrűség-csökkenést vagy éppen növekedést okozott (Pounds et al., 1999). A fenti példák ellenére azonban 120 mintavételi terület adatsorait és klimatikus viszonyait elemezve Carey és munkatársai (2001) megállapították, hogy az időjárási körülmények változása közvetlenül, önmagában nem tehető felelőssé a kétéltűek eltűnéséért, egyetlen olyan eset sem ismert, amikor egy kétéltű-populáció kipusztulását egyedül a hőmérsékleti vagy csapadékviszonyok megváltozása okozta volna. Megerősíti ezt az állítást Laurance és munkatársai (1996) analízise is. Vizsgálatuk alapján ausztráliai békák 1990-es években tapasztalt szignifikáns egyedsűrűség-csökkenése vagy eltűnése előtt öt éven keresztül ugyan kevesebb eső esett, de ez önmagában nem okozhatta a populációk drasztikus megfogyatkozását. Hasonló eredményre jutottak kaliforniai összehasonlító vizsgálatok is, miszerint a kétéltűek megfogyatkozása nemcsak szárazabb, alacsonyabban fekvő élőhelyeken következett be (Davidson et al., 2002). Ennek megfelelően a klíma változása elsősorban közvetve, más tényezőket befolyásolva okozhat kétéltűpusztulást (Alexander – Eisheid, 2001). Fontos, globálisan ható tényező lehet például a kétéltűeket megtizedelő betegségek terjedésében, járványok kialakulásában (Carey – Alexander, 2003). Ugyancsak lényeges a talaj nedvességtartalmának befolyásolásában, ami a zsákmányszervezetek gyakoriságán keresztül hat a kétéltűek fennmaradására, a populációk méretére, egyedsűrűségére (Corn, 2005). A klíma változása hatással lehet a kétéltűekre nehezedő predációs nyomásra, és egyes fajok immunrendszerét is jelentősen befolyásolhatja (Pounds – Crump, 1994). Ezeknek a másodlagos hatásoknak az eredményeként a klímaváltozás a kétéltűek kipusztulásának esélyét is jelentősen növelheti. Thomas és mtsai (2004) elemzése alapján a klímaváltozás hatására az általuk vizsgált fajok (többek között 23 ausztráliai béka) mintegy 20-30%-át is kipusztulás fenyegetheti 2050-re. Donelly és Crump (1998) előrejelzése szerint a (trópusi) kétéltűeket a klíma változása csökkenő táplálékkészlettel, romló szaporodási sikerrel és a megszokott életciklus felborulásával fenyegeti, Teixeira és Artnzen (2002) szerint mindez az Ibériai-félszigeten a Chioglossa lusitanica elterjedési területének összehúzódását okozza 2050 és 2080 között. Morfológiai változások A klíma fokozatos változása a kétéltűek morfológiai adaptációját is kiválthatja. A hőmérséklet emelkedése egy gyakori észak-amerikai gőtefaj, a Plethodon cinereus azon morfotípusának relatív gyakoriságát növeli, ami a melegebb éghajlatot jobban elviseli (Gibbs – Karraker, 2001). Lengyel vizsgálatok szerint 40 év adatsorai alapján a hőmérséklet nemcsak az állatok külső meg-
116 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK jelenését, hanem egyes fajok testméretét is befolyásolja. A téli hőmérséklettel a tavibéka (Pelophylax ridibundus) hímek és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) nőstények testmérete pozitív, a kecskebéka (Pelophylax esculentus) nőstényeké negatív korrelációt mutatott (Tryjanowski et al., 2006). Szaporodásbiológiai változások A nászidőszak kezdete és időtartama. A klíma változásának fontos hatása, hogy a fajok biológiai jellegzetességeit, például a szaporodási idő kezdetét és időtartamát is befolyásolhatja. A XX. század végén Angliában a fajok többségénél azonos irányú változást tapasztaltak. 19 év alatt a barna varangy (Bufo bufo) szaporodásának kezdete az enyhe telek után hét héttel korábban kezdődött az ország déli részén, mint átlagos vagy hideg években, ez a változás azonban nem szignifikáns (Reading, 1998). Az átlagos március–áprilisi napi maximum hőmérséklet 17 éven keresztül tartó folyamatos (0,11-0,24 °C) emelkedésével párhuzamosan viszont egy másik felmérésben öt angliai kétéltűfaj, a nádi varangy (Bufo calamita), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), pettyes gőte (Triturus vulgaris), tarajos gőte (Triturus cristatus) és a talpas gőte (Triturus helveticus) szaporodási ideje is szignifikánsan korábbra tolódott (Beebee, 1995). A vizsgálatsorozat első és utolsó öt évét összehasonlítva az Anura fajok két, a Triturusok öt héttel korábban kezdték a nászidőszakukat. Az egyetlen kétéltűfaj a gyepi béka (Rana temporaria), amelynek a szaporodási ideje az előbb felsorolt fajokkal azonos mintavételi területeken változatlan maradt, bár a B. bufohoz hasonlóan az is némileg korábbra tolódott. A fajok közötti különbség oka a szaporodási stratégia különbözősége lehet, a rövid szaporodási idejű fajoké kevésbé változott (bár idővel ez a változás is szignifikánssá válhat), míg az elnyújtott nászidőszakú taxonoké előretolódott. Ez a különbség a kétéltűközösségek szerkezetére is hatással lehet, hiszen a gőték egyik fő táplálékforrását az ebihalak jelentik. (Ez Magyarországon az angliai példán túl a gyepi békával közeli rokonságban lévő erdei és mocsári békára is ugyanúgy vonatkozhat.) A ragadozók korai megérkezése tehát nagyobb predációs nyomást eredményez (Beebee, 2002). Hosszabb távon, illetve más területeken rövid szaporodási időszakú fajok nászidőszaka is korábbra tolódott. Lengyelországban a vizsgált 25 év alatt tapasztalt erősödő tavaszi felmelegedéssel összefüggésben két előbb említett faj (B. bufo, R. temporaria) 8-9 nappal előbb rakott petét az 1978–2002-es időszak végén, mint az elején (Tryjanowski et al., 2003), Finnországban pedig a R. temporaria szaporodási időszaka kezdődött 2-13 nappal korábban 1846 és 1986 között az egyes mintavételi területeken (Terhivuo, 1988). Hasonló változásokat Észak-Amerikában is észleltek. A hőmérséklet emelkedésének hatására hat fajból négy 10-13 nappal korábban, kettő viszont 1990 és 1999 között is akkor kezdte a nászidőszakát, mint 1900 és 1912 között (Gibbs – Breisch, 2001). Rövidebb vizsgálati idő alatt a szaporodási időszak előretolódása több esetben megfigyelt jelenség, ez azonban az eddigi vizsgálatok alapján általában nem szignifikáns változás (lásd például a Bufo boreasra vonatkozó adatokat Blaustein és mtsai, 2001 cikkében). A szaporodás korábbra tolódásának előnyei és hátrányai is vannak. Korai szaporodás esetén a B. bufo ebihal állapota 30 nappal tovább tart, de még így is több mint egy hónappal korábban alakulnak át, ami nagyobb energiatartalékok felhalmozását teszi lehetővé, mint a késői szaporodás esetén (Reading – Clarke, 1999). Az ebihalak halálozásának üteme azonban az alacsony kezdeti vízhőmérséklet miatt a fejlődés elején magasabb, és a kifejlett állatok testkondíciója is jobban leromlik azokban az években, amikor korán szaporodnak (Reading – Clarke, 1995). Mi több, az emelkedő hőmérséklet hatására a B. bufo nőstények túlélési esélye is kisebb lesz (Reading, 2006). Emellett enyhe telek után az állatok testmérete is szignifikánsan kisebb, ami kevesebb pete lerakásával, tehát csökkenő utódszámmal jár.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66: 64 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 167 and 168:
166 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat