KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK<br />
ÉS A NYUGAT-DUNÁNTÚLI GYÜMÖLCSTERMELÉS<br />
SZENTELEKI KÁROLY – GAÁL MÁRTA – MÉZES ZOLTÁN<br />
Kulcsszavak: csapadékeloszlás, cseresznyerepedés, jégeső, tavaszi fagy.<br />
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,<br />
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK<br />
Vizsgálatainkban olyan időjárási eseményekkel foglalkozunk, amelyek jelentősen<br />
befolyásolhatják a nyugat-magyarországi gyümölcstermelést. Az eső okozta gyümölcsrepedés<br />
elsősorban a cseresznye- és meggytermelők számára kritikus. Ennek vizsgálatára<br />
számítógépes programot fejlesztettünk, amely elég jól becsüli a cseresznyerepedés<br />
kockázatát. A fő virágzási időszakban, áprilisban a gyümölcsfák kifejezetten érzékenyek<br />
az időjárási anomáliákra. Az abszolút minimum hőmérséklet esetén a szórás szignifikáns<br />
növekedése mutatható ki a vizsgált helyeken. A vizsgált területek közül Nagykanizsa<br />
mutatja a legnagyobb áprilisi fagykockázatot, de a többi helyen is érdemes<br />
megfontolni a fagyvédelmi rendszer kiépítését. Jégeső tekintetében az ország nyugati<br />
fele kedvezőbb helyzetben van, mint a keleti országrész, a jégesők havi megoszlása a<br />
vizsgált állomásokon eltérő.<br />
BEVEZETÉS<br />
A közelmúltban állandósultak a mezőgazdaságban<br />
az extrém időjárási események.<br />
Csaknem egy hónapon keresztül pusztítottak<br />
a viharok és jégesők 2009 nyarán, az<br />
Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)<br />
több hétig folyamatosan „narancs” riasztást<br />
adott. A jégeső körbejárta az egész országot<br />
és milliárdos kárt okozott a mezőgazdaságban:<br />
a gyümölcsösökben leverte a fákról a<br />
termés egy részét, megtépázta a repce-, a<br />
kukorica- és a napraforgótáblákat, valamint<br />
a szőlőültetvényeket is. A becslések szerint<br />
például Somogyban 1,1 milliárd forint<br />
(Sonline.hu, 2009) kárt okozott az ítéletidő<br />
mezőgazdasági területeken. Idén, 2010-ben<br />
a jégesős időszak korán, már március elején<br />
elkezdődött, majd ezt követték a további<br />
viharok, hetekig tartó esőzések, amelyek<br />
az ország nagy részén katasztrófahelyzetet<br />
okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetségének<br />
május 25-i adatai alapján (MABISZ, 2010) a<br />
viharos időjárás miatt másfél hét alatt keletkezett<br />
károk összege elérheti a 7 milliárd forintot,<br />
ami azóta csak tovább nőtt.<br />
Vizsgálatainkban néhány extrém időjárási<br />
esemény – áprilisi fagy, jégesők – előfordulását<br />
vizsgáltuk Nyugat-Magyarországon,<br />
melyek a gyümölcstermelést veszélyeztethetik.<br />
A növények fejlődése szempontjából az<br />
éves minimális vízigény mellett alapvető jelentőségű<br />
annak időbeli eloszlása is, amit a<br />
cseresznyetermelésben elemeztünk. A vizsgálatokhoz<br />
használt meteorológiai adatsorok<br />
alapvetően 1951-től 2009-ig találhatók meg<br />
adatbázisunkban (Szenteleki, 2007), néhány<br />
kivétellel, mint pl. a minimum hőmérséklet<br />
több állomáson csak 1964-től áll rendelkezésünkre.<br />
A statisztikai elemzésekhez a Microsoft<br />
Excel Analysis ToolPak-ját használtuk.<br />
A szórások összehasonlítása F-próbával tör-
Change language