KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

MÁTYÁS ET AL.: Erdők a szárazsági határon 97 (2000): Az aszály és a belvíz érvényesülése a Nagyalföld erdőművelésében Erdészeti Tudományos Intézet kiadványai, 12. (13) FÜHRER E. – MÁTYÁS CS. (2005): A klímaváltozás hatása a hazai erdők szénmegkötő képességére és stabilitására. Magyar Tudomány 7: 837-841. pp. (14) FÜHRER E. – MÁTYÁS CS. – CSÓKA GY. – LAKATOS F. – BORDÁCS S. – NAGY L. – RASZTO- VITS E. (2010): Current status of European beech (Fagus sylvatica L.) genetic resources in Hungary. Communicationes Instituti Forestalis Bohemicae, Praha (ny. alatt) (15) GÁLOS B. – LORENZ, PH. – JACOB, D. (2009a): Szélsőségesebbé válnak száraz nyaraink a 21. században „KLÍMA-21” Füzetek 57: 56-63. pp. (16) GÁLOS B. – MÁTYÁS CS. – JACOB, D. (2009b): Az erdő szerepe a klímarendszerben a 21. században – hatásviselő, vagy hatótényező In: Lakatos F. – Kui B. (szerk.): NyME Erdőmérnöki Kar, Kari Tud. Konf., NymE Kiadó Sopron, 127-130. pp. (17) MÁTYÁS CS. (2010): A szárazsági erdőhatár. TermészetBúvár 4: 10-12. pp. (18) MÁ- TYÁS CS. – CZIMBER K. (2004): A zonális alsó erdőhatár klímaérzékenysége Magyarországon – előzetes eredmények. In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.): Erdő és Klíma IV. Sopron, 35-44. pp. (19) MÁTYÁS CS. – NAGY L. – UJVÁRINÉ J.É. (2009a): Klimatikus stressz és a fafajok genetikai válaszreakciója az elterjedés szárazsági határán: elemzés és előrejelzés. „KLÍMA-21” Füzetek 56: 57-65. pp. (20) MÁTYÁS CS. – BOZIC, G. – GYÖMÖRI, D. – IVANKOVIC, M. (2009b): Transfer analysis of provenance trials reveals macroclimatic adaptedness of european beech (Fagus sylvatica L.). Acta Silv. Lign. Hung. 5: 47-62. pp. (21) MOLNÁR M. – LAKATOS F. (2009): Bükkpusztulás Zala megyében. „KLÍMA-21” Füzetek 57: 74-82. pp. (22) SOLYMOS R. (2010): Az erdők kedvezőtlen klímaváltozási hatásokkal szembeni védelme. „KLÍMA-21” Füzetek 60: 14-21. pp. (23) SOMOGYI Z. (2009a): A klíma, a klímaváltozás és a fanövekedés néhány összefüggése. „KLÍMA-21” Füzetek 56: 48-56. pp. (24) SOMOGYI Z. (2009b): Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: hogyan kezdjük el Erdészeti Lapok CXLIV.6:164-167. pp. (25) SZA- LAI S. – MIKA J. (2007): A klímaváltozás és időjárási anomáliák előrejelzése az erdőtakaró szempontjából fontos tényezőkre. In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.): Erdő és Klíma V. Sopron, 133-143. pp. (26) VIG P. (2004): Egy bükkös vízháztartása. In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.): Erdő és Klíma IV. Sopron, 197-208. pp. (27) VIG P. (2009): Az inszoláció változásainak hatása erdeink vízháztartására. In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.): Erdő és Klíma V. Sopron, 351-360.
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA FÜHRER ERNŐ Kulcsszavak: klíma és időjárás, növekedési ciklus, kritikus hónapok, vízellátottság. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az erdőgazdálkodás fejlesztése elsősorban az erdészeti tájak ökológiai-termőhelyi tényezőinek új, ökoszisztéma-szemléletű értékelésétől függ. Ebben a rendszerben a klíma mára egy dinamikusan változó termőhelyi tényező. Az eddigi ökofiziológiai megfigyelések és az erdő életfolyamatainak időjárás függvényében történő vizsgálata egyértelműen bebizonyította, hogy a fő növekedési ciklus-fő felhasználási időszakasz (V–VII. hó) és a kritikus hónapok (VII–VIII. hó) vízellátottsága döntően befolyásolja az erdő növekedését és vitalitását. Az időjárási körülmények és a fák átmérő-növekedése közötti ok-okozati kapcsolat jellemezhető az egyszerűsített „erdészeti aszályossági index” (FAI) mutatószámmal. Az index alapértéke a következő: FAI: 100 × H VII-VIII / (CS V-VII + CS VII-VIII ). Az „erdészeti aszályossági index” (FAI) segítségével tehát erdészeti szempontból jellemezhetők az erdészeti gyakorlatban alkalmazott klímaosztályok, vagy bármely hely, vagy akár egy térség átlagos időjárása. Bükkös klíma az, ahol a terület 4,75 és az alatti értékkel jellemezhető. Gyertyános-tölgyes klíma a 4,75 és 6,00 közötti FAI-érték esetében fordul elő, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klíma a 6,00 és 7,25 közötti FAI-értékű területekre jellemző, erdőssztyepp klíma pedig az e fölötti FAI-értékek mellett található. BEVEZETÉS A klímaváltozás a XXI. század legnagyobb kihívásainak egyike, melynek hatására Magyarország időjárási viszonyaira az eddigieknél melegebb és szárazabb körülmények lesznek jellemzőek (Láng et al., 2007). A növekvő légköri és talajszárazság előidézőjeként elsősorban a csapadék menynyiségének, de főleg éven belüli eloszlásának módosulását, valamint a nyári hőmérséklet drasztikus emelkedését jelölhetjük meg. Mindez kihat az erdei termőhely termőképességére, ez utóbbi pedig meghatározza nemcsak az erdők fafajösszetételét és szerkezetét, hanem közvetve befolyásolja azok szervesanyag-képzését is. Magyarországon az erdészeti termőhely-értékelés során alkalmazott klímakategóriák (bükkös, gyertyános-tölgyes, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, erdőssztyepp) más-más termőképességűek. Amíg bükkös klímában a klímát jelző bükkös faállományok átlagos élőfa-készlete első fatermési osztály esetében átlagosan 375 m 3 /ha, véghasználati korban 548 m 3 /ha, átlagos növedéke pedig több mint 9 m 3 /ha/ év, addig a gyengébb termőképességű cseres klímában az első fatermési osztályú cseresek ugyanezen adatai csaknem 40%-kal kisebbek (ÁESZ, 1996). Az időjárási viszonyok kedvezőtlenebbé válása tehát az erdőgazdálkodás területén kihathat a fafajmegválasztásra, ezen keresztül az erdőfelújítás és erdőnevelés mikéntjére,
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48: 46 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 97: 96 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 149 and 150:
148 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat