KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA<br />
FÜHRER ERNŐ<br />
Kulcsszavak: klíma és időjárás, növekedési ciklus, kritikus hónapok, vízellátottság.<br />
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,<br />
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK<br />
Az erdőgazdálkodás fejlesztése elsősorban az erdészeti tájak ökológiai-termőhelyi tényezőinek<br />
új, ökoszisztéma-szemléletű értékelésétől függ. Ebben a rendszerben a klíma<br />
mára egy dinamikusan változó termőhelyi tényező. Az eddigi ökofiziológiai megfigyelések<br />
és az erdő életfolyamatainak időjárás függvényében történő vizsgálata egyértelműen<br />
bebizonyította, hogy a fő növekedési ciklus-fő felhasználási időszakasz (V–VII. hó) és a<br />
kritikus hónapok (VII–VIII. hó) vízellátottsága döntően befolyásolja az erdő növekedését<br />
és vitalitását. Az időjárási körülmények és a fák átmérő-növekedése közötti ok-okozati<br />
kapcsolat jellemezhető az egyszerűsített „erdészeti aszályossági index” (FAI) mutatószámmal.<br />
Az index alapértéke a következő: FAI: 100 × H VII-VIII / (CS V-VII + CS VII-VIII ).<br />
Az „erdészeti aszályossági index” (FAI) segítségével tehát erdészeti szempontból jellemezhetők<br />
az erdészeti gyakorlatban alkalmazott klímaosztályok, vagy bármely hely,<br />
vagy akár egy térség átlagos időjárása. Bükkös klíma az, ahol a terület 4,75 és az alatti<br />
értékkel jellemezhető. Gyertyános-tölgyes klíma a 4,75 és 6,00 közötti FAI-érték esetében<br />
fordul elő, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klíma a 6,00 és 7,25 közötti FAI-értékű<br />
területekre jellemző, erdőssztyepp klíma pedig az e fölötti FAI-értékek mellett<br />
található.<br />
BEVEZETÉS<br />
A klímaváltozás a XXI. század legnagyobb<br />
kihívásainak egyike, melynek hatására<br />
Magyarország időjárási viszonyaira<br />
az eddigieknél melegebb és szárazabb körülmények<br />
lesznek jellemzőek (Láng et al.,<br />
2007). A növekvő légköri és talajszárazság<br />
előidézőjeként elsősorban a csapadék menynyiségének,<br />
de főleg éven belüli eloszlásának<br />
módosulását, valamint a nyári hőmérséklet<br />
drasztikus emelkedését jelölhetjük meg.<br />
Mindez kihat az erdei termőhely termőképességére,<br />
ez utóbbi pedig meghatározza<br />
nemcsak az erdők fafajösszetételét és szerkezetét,<br />
hanem közvetve befolyásolja azok<br />
szervesanyag-képzését is. Magyarországon<br />
az erdészeti termőhely-értékelés során alkalmazott<br />
klímakategóriák (bükkös, gyertyános-tölgyes,<br />
kocsánytalan tölgyes, illetve<br />
cseres, erdőssztyepp) más-más termőképességűek.<br />
Amíg bükkös klímában a klímát jelző<br />
bükkös faállományok átlagos élőfa-készlete<br />
első fatermési osztály esetében átlagosan<br />
375 m 3 /ha, véghasználati korban 548 m 3 /ha,<br />
átlagos növedéke pedig több mint 9 m 3 /ha/<br />
év, addig a gyengébb termőképességű cseres<br />
klímában az első fatermési osztályú cseresek<br />
ugyanezen adatai csaknem 40%-kal kisebbek<br />
(ÁESZ, 1996).<br />
Az időjárási viszonyok kedvezőtlenebbé<br />
válása tehát az erdőgazdálkodás területén kihathat<br />
a fafajmegválasztásra, ezen keresztül<br />
az erdőfelújítás és erdőnevelés mikéntjére,