KLÍMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat

66 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK
kulását. A fő eltérés az egyes módszerek között
az ezüst-jodid kijuttatási módjában van.
Rakétás módszer: Az ezüst-jodidot a földről
kilőtt rakéta viszi fel a légkörbe a megfelelő
helyre. Az igen költséges és nehézkes
rendszert korábban Magyarországon is használták:
1976–1990 között Baranya megye
egy részén, 150 ezer ha területen. A rendszer
magas üzemeltetési költsége, a sok tiltott
zóna és a működést addig finanszírozó Állami
Biztosító kivonulása miatt 1989-ben megszűnt,
s a jövőben sem jöhet szóba (Gyöngyösi
– Szakács, 2009).
A talajgenerátoros módszer esetében egyszerű
földi berendezésekben párologtatják el
az ezüst-jodidot, melyet a felszálló légáramlatok
szívnak fel és juttatnak abba a magasságba,
ahol kifejti hatását. Európa számos
országa (Franciaország, Spanyolország, Horvátország)
mellett hazánkban is működik ez
a rendszer: Baranya, Somogy és Tolna megye
teljes területét lefedi a 10 km-es rácshálóban
telepített 141 db talajgenerátor. A generátorhálózat
irányítása a hármas-hegyi radarállomásról
történik, ahol május 1. és szeptember
30. között állandó megfigyelőszolgálat
működik. A közel két évtizedes működési
tapasztalatból – mely már statisztikailag is
értékelhető időtáv – arra lehet következtetni,
hogy ez a módszer nagyon hatékonyan képes
csökkenteni a jégesők gyakoriságát és intenzitását
(Apáti, 2010). A rendszert a NEFELA
egyesülés üzemelteti, a finanszírozásban mezőgazdasági
vállalkozások, hegyközségek,
önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások,
biztosítótársaságok és az állam közösen
vesz részt (www.nefela.hu).
A repülőgépes jégeső-elhárításnál repülőgép
viszi fel az ezüst-jodidot és bocsátja ki
a zivatarcella közvetlen közelében. Hazánkban
jelenleg nem működik, de Ausztriában
és Németországban pozitív tapasztalatokról
számolnak be. Előnye, hogy relatíve kis ráfordítással
nagy területet lehet vele levédeni.
A rendszer kiépítésének beruházásigénye
nagyon csekély, hiszen a radarrendszer és a
repülőgéppark rendelkezésre áll (Gyöngyösi
– Szakács, 2009), csak megfelelő társadalmi
elfogadottságra és állami támogatásra van
szükség.
Védekezés a mennyiségben és/vagy időben
extrém csapadékok káros hatásai ellen
Becslések szerint 2010-ben országos szinten
a hazai gyümölcstermés több mint egyharmada
esett áldozatul a folyamatos esőzésnek.
A belvizes területek nagysága, a földek
átázása miatt az ágazatnak igen kritikus éve
lesz az idén. Az anyagi kárt a megnőtt kárelhárítási
és növényvédelmi költségek tovább
fokozzák, s igen jelentős a következő évekre
átgyűrűző hatás a fák életképességének és
kondíciójának romlása miatt. A május elejétől
tartó folyamatos esőzés által okozott
kár súlyát jól jelzi, hogy a cseresznye eső
okozta érés előtti gyümölcsrepedéséből relatíve
sokkal kisebb kár származott (pedig ez
sem volt jelentéktelen), mint a tartós esőzés
nyomán. A folyamatos esőzést elszenvedett
régiókban a gyümölcsök idejekorán megpuhultak
és már jóval az érés előtt megrepedtek.
A Fruitveb adatai szerint az esőzés
igen nagy kárt okozott a szabadföldi szamócatermelésben
is. Több helyen 100%-os kárt
jeleztek.
Az időbeli extremitás szempontjából a
virágzási időszak az első kritikus periódus.
A virágzás alatti tartós esőzés több szempontból
is hátrányos:
– A virágokat közvetlenül károsítja, lemossa
a virágport és felhígítja a nektárt.
– Megakadályozza a pollentömlők fejlesztését
és bibébe jutását.
– Jelentősen gátolhatja a rovarmegporzást.
– Csökkentheti a szélmegporzású növények
virágporának lebegőképességét, akadályozva
ezzel a kellő távolságba való eljutását.
– A megporzási és termékenyülési feltételek
romlása miatt csökken a terméskötődés,
akár teljes terméskiesés is lehet.
– Csökken a gyümölcsök magtartalma,
ami kisebb méretű gyümölcsökben, a termések
nagyobb hullásérzékenységében, továbbá
rosszabb tárolhatóságban és polctartósságban
nyilvánul meg.