KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

FÜHRER: A fák növekedése és a klíma 101 2. ábra Brennbergbányai bükkös éves kerületnövekedése öt év (1988–1992) átlagában san összefüggő szervesanyag-képzése a vízbevétel és vízfelhasználás három szakaszára, illetve a növekedés három életciklusára épül (Járó, 1989; Führer, 1994, 1995, 2008; Führer – Járó, 2000). Az egyes életciklusok csapadékviszonyainak értékelésénél mindig figyelembe kell azonban venni, hogy az erdőben, időben és térben egyaránt sok tényező kölcsönhatása érvényesül, amelyek erősíthetik, de ki is egyenlíthetik a szélsőséges csapadékviszonyokat. A téli, XI–IV. hóig terjedő időszakot vízforgalmi szempontból tárolási időszakasznak, a növekedés szempontjából nyugalmi és kezdeti növekedési ciklusnak nevezzük (2. ábra). Ekkor a korona- és az avar-intercepcióval csökkentett csapadék nagy része a talajba szivárog, és azt fokozatosan feltölti. Fiziológiai vízfelhasználás, vagy egyéb veszteség az elfolyáson, illetve a mélybeszivárgáson kívül csekély. Ezen időszak tetemes (min. 40%-os) csapadékhiányakor téli aszály lép fel. Ez a talajban tárolható víz érzékelhető csökkenését vonja maga után, és ez majd a fő növekedési ciklusban hiányozhat. Hatása a növekedésre nehezen határozható meg, hiszen a transzspirációs folyamatok csak később indulnak el. Ha az áprilisi csapadékhiány magas hőmérséklettel is együtt jár, akkor tavaszi aszályról beszélünk, ennek hatása már jobban érzékelhető a fák növekedésében, különösen csemete- vagy fiatalos korban. Az V–VII. hónapok alatti szakaszt a fő felhasználási időszakasznak, illetve fő növekedési ciklusnak nevezzük. Ekkor a korona- és az avar-intercepcióval csökkentett csapadék csak a talaj felső rétegeibe tud beszivárogni, és a tárolási időszakaszban feltöltődött vízzel együtt elsősorban a szervesanyag-képzésre, kisebb mennyiségben pedig egyéb fiziológiai folyamatokra fordítódik. Ebben a ciklusban realizálódik az erdő növedékének 80%-a, ezért a szélsőséges időjárási viszonyok, elsősorban a csapadékhiány hatása is ekkor érzékelhető leginkább, növedékkiesés, vagyis részleges aszálykár révén. A VIII–X. hóig terjedő szakasz a befejező növekedési ciklus. Ekkor a korona- és az
102 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK avar-intercepcióval csökkentett csapadék a talaj felső rétegeit tölti csak fel, pótolja az intenzív vízfelhasználás hiányát, és elsősorban a vastagsági növekedésen kívüli életfolyamatok (termésképzés stb.) vízigényét elégíti ki. Alacsony csapadék csak kis mértékű növedékkiesést eredményezhet. Ha a fő- és befejező növekedési ciklus igen nagy csapadékhiánya kiugróan magas július– augusztusi (kritikus hónapok) hőmérséklettel párosul, akkor nemcsak növedékveszteség következhet be, hanem a fák szervesanyag-képzése le is állhat, mert a transzspirációval saját hőháztartásukat kell egyensúlyban tartani. Végső esetben pedig a fák fiziológia legyengülése az állományok nagymértékű törzsszámcsökkenését is eredményezheti. Magyarországon általában a határtermőhelyekre ültetett nemes nyárasokra és lucosokra jellemző ez az ún. teljes aszálykár. AZ ERDÉSZETI ASZÁLYOSSÁGI INDEX Az erdőgazdálkodás továbbfejlesztésének alapját az erdőgazdasági tájak ökológiai-termőhelyi tényezőinek új, ökoszisztéma-szemléletű értékelése képezi. Ebben a rendszerben a klíma mára egy dinamikusan változó termőhelyi tényezővé vált. Az eddigi ökofiziológiai megfigyelések és az erdő életfolyamatainak időjárás függvényében történő vizsgálata egyértelműen bebizonyította, hogy a fő növekedési ciklus-fő felhasználási időszakasz (V–VII. hó) és a kritikus hónapok (VII-VIII. hó) vízellátottsága döntően befolyásolja az erdő növekedését és vitalitását. Ebben az időszakaszban legintenzívebb az evapotranszspiráció, ezért az erdő ekkor reagál legérzékenyebben a szélsőséges időjárási viszonyokra. Az időjárási körülmények és a faállományok vastagsági növekedése közötti ok-okozati kapcsolat leírására kidolgoztam a magyarországi körülményekre használható egyszerűsített „erdészeti aszályossági index” (FAI) mutatószámot. A mutatószám olyan meteorológiai paraméterekre (csapadék és hőmérséklet) épít, melyek meghatározása nagy pontossággal és sok helyen történik, így adaptálása, illetve kiterjesztése nagy biztonsággal megtehető. A havi hőmérsékletre és csapadékra épülő képletben az ún. Pálfai-féle (2002), a mezőgazdasági kultúrákra alkalmazott aszályossági index (PAI) és a Führer–Járó-féle (2000), szárazabb erdészeti tájakra érvényesített kritikus vízellátottsági mutató (VK) elvi megfontolásai együtt jelennek meg. Az index alapértékét ennek megfelelően a kritikus hónapok (VII–VIII.) átlaghőmérsékletének és a fő növekedési ciklus (V–VII.), valamint a kritikus hónapok (VII–VIII.) csapadékösszegeinek az aránya képezi. Az erdészeti aszályossági index alapértéke tehát a következő: FAI: 100 × H VII-VIII / (CS V-VII + CS VII-VIII ) Látható, hogy az alapképletben a július hónap csapadéknagysága kétszer szerepel. Természetesen a későbbi finomításhoz, illetve a pontosabb összefüggések megtételéhez szükséges lesz olyan korrekciós tényezők kimunkálása, amelyek figyelembe veszik a téli félév (XI–IV.) és a vegetáció megindulását közvetlenül befolyásoló áprilisi hónap időjárási körülményeit, a képletben szereplő hónapok szervesanyag-képzésben játszott szerepének megfelelő súlyozását (Magyarországon a szervesanyag-képzés arányai a fáknál nagy átlagban: április 5%, május 25%, június 40%, július 25%, augusztus 5%), továbbá még a domborzati (kitettség, lejtés) viszonyokat is. Az „erdészeti aszályossági index” (FAI) segítségével tehát erdészeti szempontból megadható és osztályozható egy hely, vagy akár egy térség átlagos időjárása, jellemezhető a különböző fafajok elterjedési területe, következtethető a szélsőséges időjárási viszonyok hatásának mértéke stb. A mutató időjárási elemekre épül, ezért a növekedéssel összefüggésben csak a többletvíz-hatástól független és a változó vízellátású termőhelyeken álló erdőkre alkalmazható.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52: 50 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 105 and 106: 104 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 153 and 154:
152 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat