KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SZENTELEKI – GAÁL – MÉZES: Időjárási anomáliák és a gyümölcstermelés 77<br />
4. ábra<br />
5. ábra<br />
Gyümölcsrepedési kockázat Nagykanizsán,<br />
1951–2009<br />
1. táblázat<br />
Cseresznyerepedések aránya Nagykutason<br />
Fajta<br />
Repedt<br />
gyümölcsök<br />
aránya, %<br />
Fajta<br />
Repedt<br />
gyümölcsök<br />
aránya, %<br />
Techlovom 76 Giant Red 40<br />
Sanda Ross 61 Regina 39<br />
Canada Giant 54 Cristalina 37<br />
Katalin 45 Skeena 34<br />
Alex 44 Symphony 29<br />
Sweetheart 44 Germersdorfi 19<br />
Riple<br />
Chelon 18<br />
Forrás: konzorciumi jelentés, 2009<br />
ka készült a csapadékos szüreti időszak által<br />
okozott jelentős kártételről, amelyet az 1. táblázatban<br />
adunk közre.<br />
A 13 fajta átlagos gyümölcsrepedése<br />
42%-ot tett ki. A nagykutasi gyümölcsöshöz<br />
ugyanabban a megyében a legközelebbi<br />
meteorológiai állomás Zalaegerszeg, ezért<br />
a repedéskockázati számításainkat elvégeztük<br />
erre az állomásra is megfelelő paraméterválasztás<br />
mellett. Ennek illusztrálására<br />
közreadjuk a nagykanizsai és zalaegerszegi<br />
részletes számításokat, ahol minden betakarítási<br />
hétre, május 25-től július 10-ig külön-külön<br />
elvégeztük az adott héten várható<br />
terméskiesés becslését (5. ábra). A nagykanizsai<br />
vizsgálatokkal párhuzamosan elvégzett<br />
elemzések Zalaegerszegen 2009-ben 36%-os<br />
repedéskockázatot mutattak. Mivel Nagykutas<br />
Zalaegerszeg közelében, Zalaegerszeg és<br />
Nagykanizsa térségében található, a konkrét<br />
A cseresznyerepedés kockázatának alakulása<br />
betakarítási hetek szerint<br />
(május 25. – július 10.)<br />
termésveszteség értékei beleillenek a két megyei<br />
településen kiszámított kockázati értékek<br />
keretei közé.<br />
Az 5. ábráról leolvasható, hogy a Zalaegerszegen<br />
mért kockázat minden betakarítási<br />
héten alatta marad, vagy legfeljebb<br />
megközelíti a nagykanizsai becsült veszteségeket.<br />
A 60 éves idősorokra alapozott számítások<br />
szerint a két település átlagos kockázati<br />
szintje mintegy öt százalékban különbözik<br />
egymástól. Természetesen bármely évben<br />
előfordulhat, hogy fordított helyzet áll elő, ez<br />
a mindenkori csapadékviszonyok függvénye.<br />
A hosszú idősorokra alapozott kiértékelések<br />
célja, hogy minél pontosabb képet adjon egy<br />
adott területen a gyümölcstermelés általános<br />
kockázati feltételeiről. Ha ugyanezeket<br />
a számításokat több évre visszamenőleg elvégezzük,<br />
akkor ültetvénytelepítési döntéseink<br />
megalapozásához további segítséget<br />
adhatnak a kockázati index heti változásainak<br />
adatai, elősegítve a korai, középérésű és<br />
kései fajták közötti választást is.<br />
Az általunk számított kockázati mutatók<br />
egyforma súllyal és átlagos repedési hajlammal<br />
veszik figyelembe a különböző érési idővel<br />
rendelkező cseresznyefajtákat. Egy adott<br />
gazdaságnál ezt célszerű pontosítani, súlyozva<br />
a korai, középérésű és kései fajták területével,<br />
vagy termésátlagával. Az így pontosított<br />
termelési szerkezettel természetesen<br />
a kockázatszámításra kidolgozott számítógépes<br />
algoritmusunk is paraméterezhető, és<br />
minden egyes üzem esetében a szükséges<br />
számítások elvégezhetők.
Change language