KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
90 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
6. ábra<br />
A bükkpusztulás szimptómái 2004-ben,<br />
Zala megyében: friss nedvfolyás bóbitás bükkszú<br />
(Taphrorychus bicolor) kártétele nyomán<br />
(bal oldali ábra), illetve előző éves rovarrágások<br />
okozta nedvfolyások fehér foltokban<br />
visszamaradó nyomai (jobb oldali ábra)<br />
egy bükktörzsön<br />
Forrás: Molnár – Lakatos, 2009<br />
kártétel vertikálisan is kiterjedt, azaz olyan<br />
tengerszint feletti magasságokban is tömegesen<br />
jelent meg a faj, ahol korábban nem,<br />
vagy csak kisebb mértékben regisztrálták<br />
kártételét. A lucfenyvesekben bekövetkező<br />
szúkárok vonatkozásában is egyértelműen<br />
kimutatható az aszályossággal való pozitív<br />
korreláció.<br />
Az utóbbi két évtizedben, de az elmúlt<br />
években is számos új, invazív kártevő és<br />
kórokozó jelent meg és terjedt el Magyarországon.<br />
Ezek némelyike már most is jelentős<br />
károkat okoz, és várható, hogy a jövőben jelentőségük<br />
tovább növekszik. Az új évezred<br />
súlyosan aszályos első éveit követően a magyarországi<br />
bükkösökben (különösen Zala<br />
megyében) jelentős mértékű pusztulás lépett<br />
fel, ami 2004-ben tetőzött a zöld karcsúdíszbogár<br />
(Agrilus viridis) és a bóbitás bükkszú<br />
(Taphrorychus bicolor) tömegszaporodásának<br />
köszönhetően. E két xilofág faj robbanásszerű<br />
tömegszaporodása egyértelműen<br />
az előző évek, különösen pedig a 2003-as év<br />
száraz, meleg időjárására vezethető vissza<br />
(Csóka et al., 2009; Molnár – Lakatos, 2009).<br />
7. ábra<br />
A szárazsági határ közelségének szerepe<br />
klímakárok fellépésénél: bükk mintaterületek<br />
Ellenberg-aszályindexe és a faállományok<br />
egészségi állapota<br />
Forrás: Móricz N. in: Berki et al., 2009<br />
A tömeges pusztulás egy kárláncolat<br />
eredménye. Az egyes fák elhalását kiváltó,<br />
és a begyűjtött törzsmintákból szokatlanul<br />
nagy számban kikelt Agrilus és Taphrorychus<br />
fajok elszaporodását az aszály miatt<br />
bekövetkezett vitalitásvesztés tette lehetővé.<br />
A pusztulás során a törzsek faanyaga erősen
Change language