KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON<br />
MÁTYÁS CSABA – FÜHRER ERNŐ – BERKI IMRE – CSÓKA GYÖRGY<br />
– DRÜSZLER ÁRON – LAKATOS FERENC – MÓRICZ NORBERT –<br />
RASZTOVITS ERVIN – SOMOGYI ZOLTÁN – VEPERDI GÁBOR<br />
– VIG PÉTER – GÁLOS BORBÁLA<br />
Kulcsszavak: aszálygyakoriság, szárazsági erdőhatár, fafajok klímaérzékenysége.<br />
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,<br />
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK<br />
A szárazsági erdőhatáron a szélsőséges időjárási körülmények a fafajok elterjedésének<br />
(és termesztésének) limitáló faktorai. Az erdei ökoszisztémák elterjedési területét,<br />
növekedését, produkcióját és egészségi állapotát elsősorban a nyári aszályosság erősödése<br />
érinti. Tanulmányunk az erdő mint életközösség és mint megújuló erőforrás klímaérzékenységének<br />
főbb jellemzőit foglalja össze, amelyek elhárítására, csökkentésére<br />
szükséges felkészülni.<br />
A nyári aszályosság az elmúlt 50 évben növekvő tendenciát mutatott, és a trend a<br />
XXI. században, különösen annak második felében a modellek szerint erősödhet. A szárazsági<br />
határ Magyarországon döntő jelentőségű, mert minden fontosabb fafaj esetében<br />
kimutatható. A nyári aszályosság erősödése nemcsak a növekedés várható visszaesésében,<br />
hanem a rovarkárok jelentős bővülésében is érezteti hatását: a tömegszaporodási<br />
események (gradációk) erősödnek és új károsítók jelennek meg. A vitalitás gyengülése<br />
végső esetben tömeges pusztuláshoz vezethet.<br />
A fanövedék, azaz a szervesanyag-képzés és a klíma szoros kapcsolata a klímazónák<br />
összehasonlításában jól kimutatható. A dendromassza föld feletti része a klíma szárazodásával<br />
erőteljesen csökken (fafajtól függetlenül), míg a föld alatti dendromassza nem<br />
változik. A humusz és a talaj széntartalma a szárazodással emelkedő tendenciát mutat.<br />
A klímamodellek a XXI. századra a klímaérzékeny fajok klímaterének erőteljes beszűkülését<br />
jelzik, érzékeny hozamveszteséget és jövedelmezőségromlást vetítve előre.<br />
Az erdőterület tervezett mértékű növekedése – jelenlegi ismereteink szerint – jelentős<br />
mérséklő hatást nem tud kifejteni a lokális klímára.<br />
Az erdő sokrétű ökológiai hatásainak és különösen a klímavédelemben betöltött valódi<br />
szerepének feltárásához a monitoring típusú adatgyűjtés erősítése, a modellezési<br />
technikák fejlesztése szükséges. A megfelelő információk birtokában lehet hosszú távú<br />
stratégiákat kidolgozni a klímatudatos erdőművelés és természetvédelem számára.<br />
A kapott eredmények az erdőgazdálkodás társadalmi szerepének megítélését is befolyásolhatják.
Change language