KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

TÖRÖK – LOHÁSZ – SZITÁR: Nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációja 109 cesszió és a regeneráció során is a klimatikus, főleg csapadékviszonyok és tápanyag-ellátottság együttesen, de nem mindig könnyen átlátható módon szabályozzák (van der Maaler, 1981; Matus, 1996; Paschke et al., 2000). A fajok életforma-jellegzetességei meghatározzák azokat az éves növekedési szakaszokat, amikor a faj különösen érzékeny a rendelkezésre álló víz mennyiségére. A Raunkiaer-féle életformarendszer a növények túlélését szolgáló szervek szélsőséges klimatikus viszonyok melletti túlélési módjaira alapoz. A Gönyű–Csévharaszt–Fülöpháza szemiariditási transzekt mentén végzett vizsgálat kimutatta az egyéves, a száraz időszakot mag állapotban átvészelő életformájú fajok arányának növekedését a szárazodás irányában évelő nyílt homokpusztagyepekben (Kovács-Láng et al., 1998). Az időjárási viszonyok a természetvédelmi kezelések hatékonyságát is befolyásolják, így a restauráció eredményességének értékeléséhez szervesen hozzátartozik az időjárás hatásának vizsgálata (Vilagrosa, 2003), habár ennek figyelembevételére egyelőre kevés példát találunk az irodalomban (Battin et al., 2007). Ennek fontosságát hangsúlyozza, hogy hazánkban 1983 és 2009 között a rendkívül súlyos aszályos évek aránya növekvő tendenciát mutat (Pálfai, 2010). A tanulmány célja letermelt akácos helyén a nyílt homokpusztagyep regenerációját elősegítő restaurációs célú beavatkozás (kaszálás) hatásainak nyomon követése az időjárás függvényében (Lohász, 2004). A homoktalajon kialakult vegetáció dinamikájában meghatározó a felvehető víz mennyisége, így a kaszálás eredményeként a kezelt területeken a kontroll területekhez képest eltérő mikroklimatikus környezet jön létre, illetve megváltoznak a kompetíciós feltételek. Ezek alapján feltevéseink: 1. A Raunkiaer-életforma alapján képzett fajcsoportok egymástól eltérően viselkednek az időjárás függvényében. 2. A kontroll és a kaszált területeken a fajcsoportok eltérően reagálnak az időjárás változására. AZ ANYAG ÉS MÓDSZER Mintaterületünk a Fülöpházi Homokbuckás TT szomszédságában, egy buckatetőn és annak keleti oldalában fekszik. A terület közvetlen közelében kiterjedt nyílt homokpusztagyep-állomány terül el, ezért feltételezhető volt, hogy a restaurálandó terület nem propagulum limitált, a céltársulás fajkészlete rendelkezésre állt. A vizsgált területen 1994–95 telén történt az akácos letermelése egy hektárnyi területen. Ezt követően a tuskók vágásfelületén az újrasarjadzás megakadályozására herbicidkezelést alkalmaztak GARLON 4E vegyszerrel. A területen belül egy 30x40 m-es blokkot jelöltünk ki 12 db 10x10 m-es kezelési parcellára osztva. Hat véletlenszerűen kiválasztott parcellát kezeltünk kaszálással (0–3 cm-es vágásmagasság motoros kézi bozótvágóval) és a széna eltávolításával. A kezelést évente kétszer, május végén és augusztus végén, a cönológiai felvételezéseket követően hajtottuk végre 1995-től 2001-ig minden évben. A másik hat kontroll parcellában az erdő letermelésén és a tuskók herbicidkezelésén kívül nem történt beavatkozás. A kísérleti terület és a kecskeméti meteorológiai állomás, ahonnan az időjárási adatok származnak, kb. 25 km-re fekszik egymástól, ezért a kecskeméti adatok alkalmazhatóságának ellenőrzésére összevetettük egymással a 2000 óta rendelkezésre álló fülöpházi MTA ÖBKI meteorológiai állomás (1 km-es távolságban fekszik) és a kecskeméti állomás adatait (1. ábra). Vizsgálataink során a Pálfai-féle aszályindexet (PAI) használtuk az időjárási viszonyok jellemzésére (Koppány – Makra, 1995). Az index hagyományosan az áprilistól augusztusig terjedő időszak középhőmérséklet (t) és az előző év októbertől augusztusig számított súlyozott csapadékösszegek (P) hányadosa. Mivel az őszi és a tavaszi növényzeti borítási értékeket külön kezeltük, a PAI-indexből is kétfélét számoltunk. Az őszi borítási adatokhoz az indexet az októbertől augusztusig terjedő időszak csapadék- és az áprilistól augusztusig terjedő időszak hőmér-
110 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK sékletadatai alapján számoltuk ki minden évre. A tavaszi adatokhoz az október–májusi csapadék- és április–májusi hőmérsékleti adatok alapján számoltunk. A vegetációs változások megmintázására évente kétszer végeztünk vegetáció-felvételezést (május végén és augusztus végén – szeptember elején) parcellánként 3 db 2x2 méteres állandó mintanégyzetben. 2000 és 2001-ben nem került sor felvételezésre. Az edényes növények felvételezése során Braun-Blanquet skálán becsültük a fajok borítását, amelyet van der Maaler (1979) alapján transzformáltunk százalékos értékekre. A számítások során az egyes parcellák kvadrátjainak fajonkénti összborítási értékeit átlagoltuk. A vizsgált területen előforduló fajokat életmenet-stratégiájuk alapján négy csoportra osztottuk Újvárosi (1971) és Hunyadi (1988) szerint: 1. Kora nyári egyévesek (T12): áttelelő kora tavaszi (T1) és áttelelő nyár eleji (T2) egyévesek. 2. Nyár végi egyévesek (T34): tavasszal kelő nyár eleji (T3) és nyárutói (T4) egyévesek. 3. Évelő egyszikűek. 4. Évelő kétszikűek. A T12 fajcsoportnál csak a tavaszi, a T34 fajcsoportnál pedig csak az őszi borításokat – mivel csak ekkor volt mérhető borításuk –, míg az évelő egyszikűek és kétszikűek esetében a tavaszi és őszi borításokat is vizsgáltuk. A borítási adatok arcsin négyzetgyök transzformációját követően többszörös regressziót használtunk a növénycsoportok időjárási mutatóval való korrelációjának kimutatására (Chang – Gauch, 1986). A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A kecskeméti és a fülöpházi meteorológiai adatok összevetéséből látszik, hogy a kisebb, főként a nyári hónapok lokális esőzései miatt tapasztalható eltérések ellenére a fülöpházi időjárási viszonyok a kecskeméti állomás adataival jól jellemezhetők (1. ábra). 1. ábra Az OMSZ kecskeméti és az MTA ÖBKI fülöpházi meteorológiai állomásán mért havi csapadékösszegek 2000 novemberétől 2003 augusztusáig 1. táblázat A PAI-index (°C/mm) és a vegetáció összborítása közötti korreláció, a nyári és az őszi felvételekben a regressziós egyenes meredeksége Kezelés Nyári felvétel mere dekség standard hiba Őszi felvétel meredekség standard hiba Kezelt -0,034 0,007 -0,056 0,018 Kontroll -0,019 0,007 -0,099 0,024 A növényzet teljes borítása a kontroll és a kezelt parcellákban mind a tavaszi, mind az őszi felvételekben negatív korrelációt mutatott az aszály mértékével (1. táblázat). Hasonló összefüggést találtak más kutatások is (Török et al., 2008). A kezelt parcellák növényzetének összborítása kisebb korrelációt mutatott a kontrollokénál az őszi, mint a nyári felvételekben, de a különbség nem volt szignifikáns. Az összborítás alakulása a vizsgált időszak legaszályosabb éveire (PAI > 7 °C/mm) érzékenyen reagált, 2002-ben és 2003-ban a kezeléstől függetlenül jelentősen lecsökkent (2. ábra). Az életmenet-stratégiák kategóriáinak borítása különbözőképpen változott a vizsgált időszakban (3. ábra). A kontroll parcellákban az évelő kétszikűek borítása folyamatosan nőtt, és a legnagyobb értéket 2003-ban érte el az őszi (39,1%) és a tavaszi felvételekben (38,4%) egyaránt. Az egyévesek borítása
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60: 58 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
160 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat