KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TÖRÖK – LOHÁSZ – SZITÁR: Nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációja 109<br />
cesszió és a regeneráció során is a klimatikus,<br />
főleg csapadékviszonyok és tápanyag-ellátottság<br />
együttesen, de nem mindig könnyen<br />
átlátható módon szabályozzák (van der Maaler,<br />
1981; Matus, 1996; Paschke et al., 2000).<br />
A fajok életforma-jellegzetességei meghatározzák<br />
azokat az éves növekedési szakaszokat,<br />
amikor a faj különösen érzékeny<br />
a rendelkezésre álló víz mennyiségére.<br />
A Raunkiaer-féle életformarendszer a növények<br />
túlélését szolgáló szervek szélsőséges<br />
klimatikus viszonyok melletti túlélési módjaira<br />
alapoz. A Gönyű–Csévharaszt–Fülöpháza<br />
szemiariditási transzekt mentén végzett<br />
vizsgálat kimutatta az egyéves, a száraz időszakot<br />
mag állapotban átvészelő életformájú<br />
fajok arányának növekedését a szárazodás<br />
irányában évelő nyílt homokpusztagyepekben<br />
(Kovács-Láng et al., 1998).<br />
Az időjárási viszonyok a természetvédelmi<br />
kezelések hatékonyságát is befolyásolják,<br />
így a restauráció eredményességének értékeléséhez<br />
szervesen hozzátartozik az időjárás<br />
hatásának vizsgálata (Vilagrosa, 2003), habár<br />
ennek figyelembevételére egyelőre kevés<br />
példát találunk az irodalomban (Battin et<br />
al., 2007). Ennek fontosságát hangsúlyozza,<br />
hogy hazánkban 1983 és 2009 között a rendkívül<br />
súlyos aszályos évek aránya növekvő<br />
tendenciát mutat (Pálfai, 2010).<br />
A tanulmány célja letermelt akácos helyén<br />
a nyílt homokpusztagyep regenerációját elősegítő<br />
restaurációs célú beavatkozás (kaszálás)<br />
hatásainak nyomon követése az időjárás<br />
függvényében (Lohász, 2004). A homoktalajon<br />
kialakult vegetáció dinamikájában<br />
meghatározó a felvehető víz mennyisége,<br />
így a kaszálás eredményeként a kezelt területeken<br />
a kontroll területekhez képest eltérő<br />
mikroklimatikus környezet jön létre, illetve<br />
megváltoznak a kompetíciós feltételek. Ezek<br />
alapján feltevéseink:<br />
1. A Raunkiaer-életforma alapján képzett<br />
fajcsoportok egymástól eltérően viselkednek<br />
az időjárás függvényében.<br />
2. A kontroll és a kaszált területeken a fajcsoportok<br />
eltérően reagálnak az időjárás változására.<br />
AZ ANYAG ÉS MÓDSZER<br />
Mintaterületünk a Fülöpházi Homokbuckás<br />
TT szomszédságában, egy buckatetőn<br />
és annak keleti oldalában fekszik. A terület<br />
közvetlen közelében kiterjedt nyílt homokpusztagyep-állomány<br />
terül el, ezért feltételezhető<br />
volt, hogy a restaurálandó terület<br />
nem propagulum limitált, a céltársulás fajkészlete<br />
rendelkezésre állt. A vizsgált területen<br />
1994–95 telén történt az akácos letermelése<br />
egy hektárnyi területen. Ezt követően a<br />
tuskók vágásfelületén az újrasarjadzás megakadályozására<br />
herbicidkezelést alkalmaztak<br />
GARLON 4E vegyszerrel.<br />
A területen belül egy 30x40 m-es blokkot<br />
jelöltünk ki 12 db 10x10 m-es kezelési<br />
parcellára osztva. Hat véletlenszerűen kiválasztott<br />
parcellát kezeltünk kaszálással (0–3<br />
cm-es vágásmagasság motoros kézi bozótvágóval)<br />
és a széna eltávolításával. A kezelést<br />
évente kétszer, május végén és augusztus<br />
végén, a cönológiai felvételezéseket követően<br />
hajtottuk végre 1995-től 2001-ig minden évben.<br />
A másik hat kontroll parcellában az erdő<br />
letermelésén és a tuskók herbicidkezelésén<br />
kívül nem történt beavatkozás.<br />
A kísérleti terület és a kecskeméti meteorológiai<br />
állomás, ahonnan az időjárási adatok<br />
származnak, kb. 25 km-re fekszik egymástól,<br />
ezért a kecskeméti adatok alkalmazhatóságának<br />
ellenőrzésére összevetettük egymással a<br />
2000 óta rendelkezésre álló fülöpházi MTA<br />
ÖBKI meteorológiai állomás (1 km-es távolságban<br />
fekszik) és a kecskeméti állomás adatait<br />
(1. ábra). Vizsgálataink során a Pálfai-féle<br />
aszályindexet (PAI) használtuk az időjárási<br />
viszonyok jellemzésére (Koppány – Makra,<br />
1995). Az index hagyományosan az áprilistól<br />
augusztusig terjedő időszak középhőmérséklet<br />
(t) és az előző év októbertől augusztusig<br />
számított súlyozott csapadékösszegek (P)<br />
hányadosa. Mivel az őszi és a tavaszi növényzeti<br />
borítási értékeket külön kezeltük, a<br />
PAI-indexből is kétfélét számoltunk. Az őszi<br />
borítási adatokhoz az indexet az októbertől<br />
augusztusig terjedő időszak csapadék- és az<br />
áprilistól augusztusig terjedő időszak hőmér-