KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

PUKY: A klímaváltozás és a kétéltűek 117 1. fotó Kerti tó mellett szóló zöld varangy (Epidalea viridis). A hangadás nem egy pontról, hanem intenzív helyváltoztatás közben, akár a szárazföldről is zajlik Nemek közötti különbségek. A fajok közötti különbségek mellett a hőmérséklet emelkedése egy fajon belül a nemek között is eltérő mértékű változásokat okozhat. Egy walesi vizsgálatban a T. vulgaris és a T. helveticus hímek is nagyobb mértékben reagáltak a hőmérséklet emelkedésére, mint a nőstények, és a két nem szaporodóhelyre történő érkezése között a korábbinál nagyobb különbség alakul ki (Chadwick et al., 2006). A HAZAI MEGFIGYELÉSEK Egyes fajok egyedsűrűségének változását magyarországi vizsgálatok és megfigyelések is bizonyítják. Ezen belül a kétéltűek egyedsűrűségének időjárási viszonyokkal összefüggő, jelentős fluktuációját már korábban észlelték a Tisza, illetve a Duna mentén mocsári béka (Rana arvalis) és kecskebéka (P. esculentus) állományokban (Gyovai, 1989; Puky, 2000). A populációdinamikai jellemzők és a klímaváltozás közötti egyértelmű kapcsolat megállapítását azonban egyik esetben sem teszi lehetővé, hogy mindkét vizsgálat öt évnél rövidebb idősorokat elemzett. A kétéltűek egyedsűrűségének és elterjedési területének nyilvánvaló változására a 2010. év is jó példát mutat. A Balaton-felvidéktől Balassagyarmatig és Ásotthalomig számos helyen figyelték meg fiatal kétéltűek (elsősorban békák) nagy egyedsűrűségű megjelenését vagy korábban nem regisztrált fajok
118 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK felbukkanását, ami egyértelműen kapcsolatba hozható a csapadékos időjárással. A mérsékelt égövben élő kétéltűek egy része számára ugyanis kiemelkedően lényegesek az időlegesen kialakuló vizek, ahol az állandó vizekben kialakuló predációs és kompetíciós viszonyok sokkal kedvezőbbek számukra (Snodgrass et al., 2000; Wellborn et al., 1996). Nem tisztázott azonban, hogy ez a kedvező hatás mely fajokat érinti, az ismertté vált esetekben elsősorban gyakori fajok (például barna ásóbéka (Pelobates fuscus), barna varangy (B. bufo) sikeres szaporodását, terjedését figyelték meg. Feltételezhető azonban, hogy az ilyen kedvező évek a ritka és korlátozott elterjedésű fajok esetében – amilyen Magyarországon például az alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) – nem kompenzálják a klímaváltozás általános trendjével járó változások negatív hatását (Rödder – Schulte, 2010). A szaporodásbiológiai változásokra – történeti adatsorok hiányában – egyelőre egyedi megfigyelések ismeretesek. Az ország egyik leggyakoribb, pionír faja a zöld varangy (Epidalea viridis), ami a legtöbb településen is előfordul (lásd például Ilosvay, 1977; Kéri, 2004; Puky et al., 2005). A faj szaporodásbiológiájának vizsgálata 2004 óta zajlik a főváros keleti részén, Rákosligeten. A mintavételi helyeket kerti tavak jelentik, ahol az E. viridis rendszeresen előfordul (1. fotó). 2008-ban és 2009-ben jelentős változást tapasztaltunk. A hímek hangadási ritmusára korábban kétcsúcsú görbe volt jellemző, az április közepén kezdődő szaporodási időszak befejezése után egy második, május végi, június eleji aktivitási maximumot is megfigyeltünk. 2008-ban azonban ehhez sikeres párzás és a lerakott peték sikeres kifejlődése, az ebihalak átalakulása is társult. A fentieknek megfelelően az ok-okozati kapcsolatok és a lehetséges hatások további részletes vizsgálata szükséges Magyarországon is annak eldöntésére, hogy a klímaváltozás milyen mértékben járul hozzá a kétéltűek világszerte, több kontinensen megfigyelt megfogyatkozásához (Alford – Richards, 1999; Houlahan et al., 2000). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm Szakács Évának és Andrési Pálnak, hogy megfigyeléseik eredményeit rendelkezésemre bocsátották. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) ALEXANDER, M. A. – EISCHEID, J. K. (2001): Climate variability in regions of amphibian declines. Conservation Biology. 15(4): 930-942. pp. (2) ALFORD, R. A. – RICHARDS, S. J. (1999): Global amphibian declines: a problem in applied ecology. Annual Review of Ecology and Systematics. 30: 133-165. pp. (3) ARAÚJO, M. B. – PEARSON, R. G. (2005): Equilibrium of species’ distributions with climate. Ecography. 28(5): 693-695. pp. (4) BEEBEE, T. J. C. (1995): Amphibian breeding and climate. Nature. 374: 219-220. pp. (5) BEEBEE, T. J. C. (2002): Amphibian phenology and climate change. Conservation Biology. 16(6): 1454-1455. pp. (6) BLAUS- TEIN, A. R. – BELDEN, L. K. – OLSON, D. H. – GREEN, D. M. – ROOT, T. L. – KIESECKER, J. M. (2001): Amphibian breeding and climate change. Conservation Biology. 15: 1804-1809. pp. (7) CAREY, C. – ALEXANDER, M. A. (2003): Climate change and amphibians: is there a link Diversity and Distributions. 9: 111-121. pp. (8) CAREY, C. – HEYER, R. W. – WILKINSON, J. – AL- FORD, R. A. – ARNTZEN, J. W. – HALLIDAY, T. – HUNGERFORD, L. – LIPS, K. R. – MIDDLETON, E. M. – ORCHARD, S. A. – RAND, S. A. (2001): Amphibian declines and environmental change: use of remote-sensing data to identify environmental correlates. Conservation Biology. 15(4): 903-913. pp. (9) CHADWICK, E. A. – SLATER, F. M. – ORMEROD, S. J. (2006): Inter- and intraspecific differences in climatically mediated phenological change in coexisting Triturus species.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68: 66 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117: 116 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 169 and 170:
168 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat