KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
MÁTYÁS ET AL.: Erdők a szárazsági határon 91<br />
gombafertőzötté vált. A megvizsgált törzsek<br />
alapján felételezzük, hogy a rovar- és gombakártétel<br />
között kapcsolat van. Összességében<br />
kijelenthető, hogy a bükkösök pusztulását a<br />
négy évig tartó szélsőségesen száraz időjárás<br />
okozta (Molnár – Lakatos, 2009; 6. ábra).<br />
Megállapítható az is, hogy a több mint<br />
70 ezer m 3 veszteséget okozó törzspusztulás<br />
a bükk szárazsági határán következett be.<br />
A határhelyzet mint prediszpozíció jelenségét<br />
igazolja, hogy a tolerancia-vizsgálati<br />
mintaterületeknél az Ellenberg-indexszel jellemzett<br />
helyi klíma (vagyis a szárazsági határ<br />
közelsége) szignifikánsan meghatározza a<br />
bükkállomány egészségi állapotát (7. ábra).<br />
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA<br />
A FANÖVEKEDÉSRE<br />
A klímaváltozás fanövekedésre gyakorolt<br />
hatását nehéz elemezni, mert a hatás mesterséges<br />
szimulációja alig megoldható. Egy<br />
lehetőséget kínál a tengerszint feletti magassággal<br />
változó feltételek hatásának vizsgálata.<br />
Az átlaghőmérséklet a tengerszint feletti<br />
magasság csökkenésével növekszik, a csapadék<br />
éves mennyisége csökken. A két hatás<br />
egymással ellentétes irányú, és nem lehet<br />
pontosan levezetni az eredő hatásukat. Az viszont<br />
megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben<br />
a bükk, a kocsánytalan tölgy és a cser<br />
faállományok átlagmagasság-növekedése a<br />
korábbiaknál intenzívebb volt. A jövőben a<br />
növekedést gyorsító tényezők, pl. a hőmérséklet-emelkedés<br />
hatását azonban várhatóan<br />
korlátozza a rendelkezésre álló víz abszolút<br />
vagy relatív csökkenése (Somogyi, 2009a).<br />
Megjegyezzük, hogy a fanövekedés<br />
komplex folyamat, és mértékét számos, a<br />
klímaváltozással összefüggő, illetve más tényező<br />
is befolyásolja. Ezek közül elsősorban<br />
a levegő szén-dioxid-koncentrációjának és<br />
a nitrogén ülepedésének az emelkedését érdemes<br />
megemlíteni; ezek hatását különböző<br />
projektekben elemezték, ám ezek eredményei<br />
még nem elegendőek e tényezők szerepének<br />
megítéléséhez.<br />
8. ábra<br />
Tízéves bükkpopulációk magassági<br />
növekedési reakciója (H’)<br />
az Ellenberg-indexszel (EQ) jellemzett<br />
szárazodásra, a szárazsági határ közelében<br />
(Bucsuta, Zala megye). Jól látható<br />
a visszaesés exponenciális jellege<br />
Forrás: Mátyás et al., 2009b<br />
A klímaváltozás és a növekedés kapcsolatára<br />
vonatkozó eredmények Európa-szerte<br />
ellentmondóak. Ennek egyik oka, hogy<br />
nem veszik figyelembe, hogy a méréseket<br />
klimatikusan kedvező, vagy a szárazsági<br />
határhoz közeli területeken végezték-e.<br />
Előbbi helyszíneken a melegedés valóban jelentős,<br />
akár 50%-ot is elérő növekedéstöbblettel<br />
járhat. Az összefüggések tisztázására<br />
az Európa-szerte alkalmazott, négyzetrács<br />
pontokban 1 mért adatok nem alkalmasak.<br />
Metodikai problémák mellett a mintavételi<br />
pontok túlságosan ritka eloszlása okoz gondot.<br />
Hasonló okok miatt kétségesek a hazai<br />
erdők területén, az európai hálózati pontokkal<br />
párhuzamosan létrehozott ún. FNM 2<br />
mintaterületek adatai is. A vizsgált húsz éves<br />
időszak során megnőtt a bükk, kocsánytalan<br />
tölgy és cser faállományok átlagmagassága.<br />
Emellett a mellmagassági vastagsági éves<br />
folyónövedék alakulását is egybevetettük az<br />
éves átlaghőmérsékleti, illetve csapadéköszszeg-adatokkal.<br />
Az így kapott eredmények<br />
1<br />
Nemzetközi Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő<br />
Hálózat<br />
2<br />
Faállományok Növekedésének Megfigyelése
Change language