Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem
Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem
Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
értem 512 – nemzetközi eljárások megindításához fűződő joga, 513 egyáltalánnemzetközi szerepl<strong>és</strong>e valóban nem nagy múltra tekint vissza. 514 George Scelleelőremutató felfogását (amely a nemzetközi jog igazi alanyának az egyént tartotta)eleinte nem fogadták kitörő örömmel, de még megért<strong>és</strong>sel sem, ám eleinte amenekültjog, majd az emberi jogok (s k<strong>és</strong>őbb a büntetőjog) révén mégis – még haszűk körben is, de – a nemzetközi jog alanyává válhatott az egyén. 515Ha a nemzetközi emberi jogvédelmi mechanizmusokat tekintjük, csak egyr<strong>és</strong>zükben vetődik fel egyáltalán az a gondolat, hogy az egyén – az áldozat –számára valamilyen lehetőséget biztosítsanak a nemzetközi eljárás megindításáravagy az abban való r<strong>és</strong>zvételre; 516 a többi – az államok, mindenekelőtt az emberijogokat rendszeresen megsértő államok által érthető módon jobban kedvelt –rendszerben pusztán állami jelent<strong>és</strong>ekről, vagy hasonló eljárásokról számolhatunkbe. <strong>Az</strong>t is kijelenthetjük tehát, hogy – bár az elkövetkezőkben az áldozatszempontjából olykor éles kritika éri r<strong>és</strong>zemről a vizsgált két rendszert – el kellismerni, hogy mindenféleképpen meghaladják az emberi jogvédelmimechanizmusok általános szintjét.<strong>Az</strong> európai <strong>és</strong> amerikaközi emberi jogvédelmi rendszerek eljárásaiban igenkülönbözőek az egyének lehetőségei – nemcsak egymáshoz viszonyítva, de időbenis: az európai rendszerben sem rendelkeztek mindig az egyének feltétlenül olyanszéleskörű ius standi jogosítványokkal, mint a kilencvenes évek, illetőleg aTizenegyedik kieg<strong>és</strong>zítő jegyzőkönyv óta (ugyanakkor a jelenlegi rendszert512 Lásd továbbá MELUP, Irene: The United Nations Declaration on Principles of Justice for Victims of Crimeand Abuse of Power. In: DANIELI, Yael – STAMATOPOULOU, Elsa – DIAS, Clarence J. (eds.): The UniversalDeclaration of Human Rights: Fifty Years and Beyond. Baywood Publ. Co., Amityville, N.Y. (U.N.), 1999, pp.53-65.513 Lásd bővebben CANÇADO TRINDADE, Antônio Augusto: The Emancipation of the Individual from HisOwn State, The Historical Recovery of the Human Person as Subject of the Law of Nations. In:BREITENMOSER – EHRENZELLER – SASSÒLI – STOFFEL – WAGNER PFEIFER (eds.): Human Rights, Democracyand the Rule of Law, Liber Amicorum Luzius Wildhaber. pp. 151-171.514 Egyéb, különösen nemzetközi büntetőjogi aspektusairól lásd BASSIOUNI, M. Cherif: InternationalRecognition of Victims’ Rights. Human Rights Law Review, 2006, Vol. 6., pp. 203-279.515 <strong>Az</strong> egyén nemzetközi jogképességének <strong>és</strong> eljárási képességének szétválásával kapcsolatban lásd EJAB, LaCantuta v. Peru. Interpretation of the Judgment of Merits, Reparations and Costs. Judgment of November 30,2007. Series C No. 173, Cançado Trindade bíró különvéleménye, para. 29.516 R<strong>és</strong>zletes elemz<strong>és</strong>ért lásd RAMCHARAN, Bertrand: A Victims' Perspective on the International HumanRights Treaty Regime. In: DANIELI – STAMATOPOULOU – DIAS (eds.): The Universal Declaration of HumanRights: Fifty Years and Beyond. pp. 27-35.114