12.07.2015 Views

Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

ügyben 615 hozott ítéletét. A költségek megállapításakor ezek szerint figyelembe kellvenni többek között az eset körülményeit, magát az eljárást, valamint term<strong>és</strong>zetesena felmerült költségek dokumentációját is; ezenfelül – igaz, a pontos bekezd<strong>és</strong>megjelöl<strong>és</strong>e nélkül – átveszi az EJEB „sufficient connection” 616 (elégségeskapcsolat) fogalmát, amelynek értelmében az említett költségek <strong>és</strong> az eredményközött elegendő, megfelelő kapcsolatnak kell fennállnia.A mérföldkő jelentőségű Loayza-Tamayo ügyben hozott jóvátételi ítélet 617bevezette a fent már említett életprojekt elméletet. Álláspontom szerint ez igenis jóirányba vitte el a jóvátételi ítélkez<strong>és</strong>i gyakorlatot. Nem értett azonban egyet azéletprojekt elmélettel Oliver Jackman 618 bíró, aki az ügyhöz fűzöttkülönvéleményében bár az európaihoz képest szélesebbkörűnek nevezte az<strong>Amerikaközi</strong> Bíróság lehetőségeit a jóvátétel kérd<strong>és</strong>ében, kockázatosnak nevezteegy ilyen elmélet bevezet<strong>és</strong>ét, mégpedig a jogbiztonság szempontjából.Mindazonáltal úgy tűnik, – véleményem szerint szerencsére – a többségi véleményhonosodott meg az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróság bírái között, hiszen a k<strong>és</strong>őbbiekben eztszinte magától értetődően alkalmazzák. 619 A két rendszer közötti különbségreCançado Trindade bíró különvéleménye is felhívja a figyelmet. 620A Castillo-Páez ügyben az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróság ismét megemlíti az EJEBerkölcsi károk kapcsán alkotott – meglehetősen megszorító – felfogását, 621 <strong>és</strong>ezirányú ítélkez<strong>és</strong>i gyakorlatát, melynek értelmében sok esetben maga az ítéletelegendő erkölcsi jóvátételnek számít. 622 San José azonban ezen ügyben sem 623követi ezt az utat, mert álláspontja szerint az élethez való jogot érintő kérd<strong>és</strong>ekkapcsán soha nem lehet elegendő az erkölcsi jóvátételhez egyedül a jogsértő államotelmarasztaló ítélet. Ezzel mintegy megmagyarázza, hogy miért tér le az európai615 EJEB, Brincat kontra Olaszország, 1992. november 26., No. 13867/88.616 EJEB, Brincat kontra Olaszország, 1992. november 26., para. 27. Itt egyébiránt Strasbourg többek közöttolyan kérd<strong>és</strong>ek fejteget<strong>és</strong>ébe ment bele, hogy például miért kellett két személynek utaznia egy ügybőlkifolyólag.617 EJAB, Loayza-Tamayo kontra Peru, rep., costs, 1998. november 27., C sorozat No. 42., Jackman kv., p. 2.618 A nagyrabecsült barbadosi jogász 2007 januárjában hunyt el.619 Lásd például EJAB, “Street Children” (Villagrán-Morales <strong>és</strong> társai) kontra Guatemala, rep., costs620 EJAB, Loayza-Tamayo kontra Peru, rep., costs, 1998. november 27., Cançado Trindade kv., para. 5.621 Lásd továbbá SHELTON: Remedies in International Human Rights Law, p. 277.622 EJAB, Castillo-Páez kontra Peru, rep., costs, 1998. november 27. C sorozat No. 43., para. 84.623 Ugyanakkor vannak olyan amerikai ítéletek, amelyek a jóvátétel egyik formájának tekintik a marasztalóítéletet: például a fent már említett Mayagna-, Saramaka- <strong>és</strong> Sawhoyamaxa-ítéletek.134

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!