Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

II.2. Ideiglenes intézkedésekAz ideiglenes intézkedések kapcsán egyértelműen kimutatható azamerikaközi és európai emberi jogvédelmi rendszerek kölcsönhatása. Ez az aterület, ahol ezirányú vizsgálatomból ugyanakkor nem maradhat ki a NemzetköziBíróság és annak gyakorlata sem. Dolgozatom írásának idején, 2008-ban azideiglenes intézkedések 333 és az emberi jogi jogsértések kapcsolata ismét szomorúaktualitást kapott: a 2008. augusztusi grúz-orosz konfliktus és a NemzetköziBíróság Avena-ügyben hozott ideiglenes intézkedését és ítéletét figyelmen kívülhagyó, szintén augusztusi amerikai kivégzés újra felhívta a figyelmet arra, milyenfontos szerepet játszik ez az intézmény a nemzetközi jogban – és sajnos arra is,hogy a betartás-betartatás területén még van mit javítani.II.2.1. Az ideiglenes intézkedések aktualitása, céljaAz ideiglenes intézkedések a XX. század eleji olasz eljárásjogból 334szivárogtak át a nemzetközi jogba, céljuk alapvetően kettős: valamelyjóvátehetetlen kár bekövetkeztét próbálják megakadályozni, valamint a bíróságitevékenység védelmét szolgálják; közvetlenül tehát nem szolgálnak az alanyi jogbiztosítására. Kétségtelen tény azonban, hogy az ideiglenes intézkedésekalkalmazása felborította a klasszikus megosztást a nemzetközi jog és az államok„fenntartott” hatásköre között, mélyen belenyúlva a klasszikusan államiszuverenitáshoz tartozó területekbe – például a belső igazságszolgáltatásba – is; 335mégpedig legtöbbször anélkül, hogy ehhez az államok „formálisan vagy333 Angol terminológiával: „provisional/interim measures”, francia terminológiával: „mesures provisoires”.334 Lásd még WOPERA, Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedés perjogi intézményének elméleti megközelítésilehetőségei. Jogtudományi Közlöny, 2003/5., pp. 227-233.335 Lásd CANÇADO TRINDADE, Antonio Augusto: The Evolution of Provisional Measures of Protection underthe Case-Law of the Inter-American Court of Human Rights (1987-2002). Human Rights Law Journal,2003/5-8. pp. 162-168., p. 162.73