Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

amely latin-amerikai és észak-amerikai részből állt. 7 Az előbbihez szorosan kötődikSimon Bolivar neve, akinek egyik nagy álma volt a latin-amerikai államokföderációba tömörítése: 1826-ban tartották az első – mint utóbb kiderült, nemmaradéktalanul sikeres – kongresszust. 8 Habár nem valósult meg, olyan víziótvetített előre, amelyet végül a Nemzetek Szövetsége – csaknem egy évszázaddalkésőbb – próbált meg működtetni: államok békeközössége, állandó bíróság,jószolgálat, stb. 9 Ami miatt azonban ez az 1826-os kongresszus e fejezetbenjelentőséggel bír, az az a tény, hogy az itt aláírt uniós, szövetségi és föderációsszerződés több cikkelye is emberi jogi vonatkozással rendelkezett: a 23. cikkkimondta a belföldiek és külföldiek egyenlőségét a jog előtt, a 27. cikk pedigmegtiltotta a rabszolga-kereskedelmet. 10 Az észak-amerikai politikában a Monroeelvjelentős befolyásra tett szert, ám ez békésen megfért a pánamerikaigondolattal, 11 amelynek jegyében 1889/90-ben összehívták az első amerikaközikonferenciát Washingtonba, ahol 1890 áprilisában aláírták az AmerikaiKöztársaságok Nemzetközi Uniójának alapító dokumentumát (az AmerikaiÁllamok Szervezete ezt saját előfutárának tekinti; 1931 óta – Herbert Hoover akkoriamerikai elnök kezdeményezésére – április 14-én ünnepli a kontinens a„pánamerikai napot”). 12 A latin-amerikai államok az elkövetkező évtizedekbentöbb-kevesebb sikerrel küzdöttek az Egyesült Államok befolyása és az ún.„monroeizmus” ellen, ennek eredménye az Amerikai Államok Hetedik NemzetköziKonferenciáján megszületett az 1933-as montevideói egyezmény, 13 amely rögzítettea beavatkozás tilalmának elvét. Más intézmények is jelezték az amerikai államok7 KOKOTT: Das interamerikanische System zum Schutz der Menschenrechte. p. 3. Ugyanakkor LOCKEY,Joseph Byrne: Essays in Pan-Americanism. Kennikat Press, Port Washington, New York, 1939. szerint (p.1.) a kifejezést először a New York Evening Post használta 1888. március 5-i számában.8 A korai időszakkal kapcsolatban lásd GARCÍA-AMADOR, F.V.: The Inter-American System, Treaties,Conventions and Other Documents, (Secretariat for Legal Affairs,) Oceana Publications Inc. London, Róma,New York, 1983. pp. 1-27.9 KOKOTT: Das interamerikanische System zum Schutz der Menschenrechte. p. 4.10 CAMARGO, Pedro Pablo: La proteccion juridica de los derechos humanos y de la democracia en America,CIA. Editorial Excelsior, Mexikó, 1960. p. 158.11 Sőt, továbbfejlesztését tekintve lásd Roosevelt elnök elméletét, miszerint – nem az európai hatalmak,hanem – az Egyesült Államok gyakorolja a „nemzetközi rendőri erő” szerepét a térségben fellépő biztonságikockázat esetén. Lásd FENWICK, Charles G.: The Organization of American States, The Inter-AmericanRegional System, Kaufmann, Washington D.C., 1963. pp. 33-39.12 Lásd www.oas.org (2008. 8. 23.)13 1933. december 26. Montevideo, Uruguay, Convention on the Rights and Duties of States. Lásd továbbáFENWICK: The Organization of American States, The Inter-American Regional System, pp. 56-58.12