Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

informálisan” hozzájárultak volna. 336Ráadásul az emberi jogok területén ezenintézkedések új funkciót kaptak: az ideiglenes intézkedések alapvetően a„gyengébbik fél” védelmét szolgálják, azaz kedvezményezettjük az esetek elsöprőtöbbségében 337 az emberi jogában – vélhetően – sértett személy, személyek vagyazok meghatározott csoportja. Az ideiglenes intézkedés célja és természetetekintetében az Amerikaközi Bíróság többször is alkalmazott megfogalmazása adiránymutatást: minek is tekintik az emberi jogi bíróságok az ideiglenesintézkedéseket. Az Amerikaközi Bíróság több ítéletében is kifejtette: az ideiglenesintézkedések célja túlmutat a fent említett, alapvetően belső jogból származópreventív célon – tehát azon, hogy a felek jogai „pendente lite” ne sérüljenek olyanmértékben, hogy az az érdemi ítélet végrehajtását megakadályozza. 338 Az emberijogok nemzetközi jogában – írja az Amerikaközi Bíróság – ezenfelül, sőt,legfőképpen, az ideiglenes intézkedések védelmi természetűek, hiszen emberijogokat védenek úgy, hogy céljuk személyek ellen elkövetett jóvátehetetlen kármegelőzése. 339 Az ideiglenes intézkedések továbbá természetüknél fogva csakkorlátozott időre szólnak, ezért természetszerűleg sor kerül a visszavonásukra is. 340Az ideiglenes intézkedések kötelező ereje az a kérdéskör, ahol az emberi jogiregionális bíróságok és a Nemzetközi Bíróság közötti interakcióra egyértelműen336 KOLB, Robert: Note on New International Case-law Concerning the Binding Character of ProvisionalMeasures. Nordic Journal of International Law, 2005/74. pp. 117-129., p. 124.337 Egyéni panasz kapcsán indult eljárás esetén például Európában rendkívül ritkán kerül sor arra, hogy azintézkedés címzettje nemcsak a bepanaszolt állam, de a kérelmező is. (EJEB, Ilasçu és társai kontra Moldovaés Oroszország, 2004. július 8., No. 48787/99., ahol az éhségsztrájkot folytató egyik kérelmezőt is felhívta anagykamara elnöke sztrájkja befejezésére, paras. 10-11.; EJEBiz, Bhuyian kontra Svédország, 1995.szeptember 14., No. 26516/95, ahol Svédországot még 1995 februárjában felkérték a kiutasítás ideiglenesfelfüggesztésére, valamint a kérelmező – korábban állítólag hazájában kínzásokat is elszenvedett,mindenesetre most pszichiátriai kezelésre szoruló – bangladeshi állampolgárt arra, hogy továbbiöngyilkossági kísérleteket ne tegyen, illetve egyen, Proceedings before the Commission, para. 2.; Vakaliskontra Görögország, 1993. január 15., No. 19796/92., ahol szintén éhségsztrájk kapcsán fordult mindkétfélhez az EJEBiz, Procédure devant la Commission, para. 2.) A Nemzetközi Bíróság előtti, természetszerűlegállam kontra állam eljárásban ugyanakkor a mindkét félhez fordulás kevésbé meglepő, lásd például a Grúziakontra Oroszország ügyben 2008. október 15-én kibocsátott ideiglenes intézkedést. Ugyanakkor a – valljukbe, Grúzia által hasonló ténybeli és jogi alapokon megindított – EJEB előtti eljárásban 2008. augusztus 12-énkibocsátott ideiglenes intézkedés egyedüli címzettje pusztán az Orosz Föderáció. Az amerikaközirendszerben az elrendelt intézkedések mindegyikében a bepanaszolt állam volt a címzett.338 Többek között EJAB, Mery Naranjo és társai kontra Kolumbia, id. int., 2006. július 5., C.4.; MonagasJudicial Confinement Center („La Pica”) kontra Venezuela, id. int., 2006. január 13., C.4.; Gloria Giralt deGarcía-Prieto és társai kontra El Salvador, id. int., 2006. szeptember 26., C.6.339 Többek között EJAB, Gloria Giralt de García-Prieto és társai kontra El Salvador, id. int., 2006.szeptember 26., C.7.; Millacura Llaipén és társai kontra Argentína, id. int., 2006. július 6., C.5.340 Ennek európai technikai szabályairól lásd bővebben HAECK, Yves – BURBANO HERRERA, Clara: InterimMeasures in the Case Law of the European Court of Human Rights, Netherlands Quarterly of Human Rights,2003, Vol. 21/4, pp. 625-675. pp. 655-656.74