Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

Legfelsőbb Bíróság az aznapi – a nemzetközi bírósági végzésre alapozott – németkérelemre a kivégzés elhalasztását elutasító határozatát). 417 Ugyanakkor közvetlenülmár nem kérdőjelezte meg az Egyesült Államok az intézkedést elrendelő végzéskötelező erejét. 418Amint azt maga a LaGrand-ítélet is hangsúlyozta, mindaddig sem az ÁllandóNemzetközi Bíróság, sem a Nemzetközi Bíróság nem kényszerült arra, hogyvéleményt nyilvánítson a Nemzetközi Bíróság Statútumának 41. cikke alapjánhozott ideiglenes intézkedések jogi erejéről. 419 Kiemelendő azonban a szófiaielektromos művek ügye: 420 bár a jogi szakirodalom az ebben tett végzésre nem úgytekint, mint amely már kimondta volna az ideiglenes intézkedések kötelező erejét,az Állandó Nemzetközi Bíróság mégiscsak kiemelte azt a nemzetközi alapelvet,hogy a feleknek tartózkodniuk „kell” minden olyan intézkedéstől, amelyprejudikálhat. Természetesen az Állandó Nemzetközi Bíróság az ideiglenesintézkedést éppen az ilyen nemzeti intézkedések megakadályozása érdekébenbocsátotta ki, ergo az ideiglenes intézkedés által tartalmazott magatartásmegsértésétől az érintett államnak tartózkodnia kell. Ugyanakkor a LaGrandügybenmég a Nemzetközi Bíróság soraiban sem volt teljes egyetértés az adottideiglenes intézkedés körül. 421417 Lásd: NB, LaGrand-ítélet, p. 33.418 Lásd NB, LaGrand-ítélet, p. 43.419 NB, LaGrand-ítélet, p. 98. A Nemzetközi Bíróság végül a szokásjogot, a szerződések jogáról szóló 1969-es bécsi egyezményt alapulvéve nyelvtani (Az értelmezés bővebb kritikáját lásd FROWEIN: ProvisionalMeasures by the International Court of Justice – The LaGrand case. pp. 58-59.), történeti és teleologikus (Eztaz értelmezést alkalmazza alapvetően az EJEB és az Amerikaközi Bíróság is. Előbbi, valamint a NemzetköziBíróság és a HRC tekintetében a teleologikus értelmezésről lásd KOLB: Note on New International Case-lawConcerning the Binding Character of Provisional Measures, p. 117.) értelmezést alkalmazott, amelynekeredményeképpen kimondta az ideiglenes intézkedések kötelező erejét (para. 109.).420 A Nemzetközi Bíróság emlékeztetett arra is, hogy a szófiai elektromos művek ügyében a – NemzetköziBíróság ideiglenes rendelkezésekre vonatkozó szabályanyagához nagyon hasonló alapokkal rendelkező –Állandó Nemzetközi Bíróság már megállapította, hogy „a nemzetközi törvényszékek által egyetemlegesenelfogadott és számos nemzetközi egyezményben […] is lefektetett alapelv értelmében az ügyben részesfeleknek tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely prejudikáló hatást gyakorolhat a meghozandóítélet végrehajtása tekintetében, és általánosságban minden olyan lépés megtételétől, amely súlyosbíthatjavagy kiterjesztheti a vitát”. (ÁNB, Szófiai Elektromos Művek és Bulgária, id. int., A/B 79., 1939. december5-i végzés, p. 9.)421 Schwebel – amerikai – bíró (az adott időszakban a bíróság elnöke) például párhuzamos véleményébensérelmezte a német eljárást, amely éppen a kivégzés napjáig várt a kérelem benyújtásával, és így azideiglenes intézkedés elrendelésére a másik fél meghallgatása nélkül került sor. Amint írja, ez az eljárásprecedens nélkül való a Nemzetközi Bíróság történetében, és reményei szerint nem is válik azzá (NB,LaGrand, id.int., 1999. március 3-i végzés, I. C. J. Reports 1999, p. 9., Schwebel kv., 1. bek.). Kétségeivoltak továbbá a hivatalból történő elrendelés jogszerűségével is. Bár a tisztességes eljárás elvévelösszefüggő kételyeit megalapozottnak tartom, a tény, hogy az Egyesült Államok nem tett eleget az90