Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

látható, az EJEB tanácsadó véleményezési eljárásának a módosítására vonatkozójavaslat még a közelébe sem merészkedik az amerikaközi megoldáshoz. Intézményitekintetben tehát kijelenthetjük, hogy – habár nincs kizárva – az elkövetkezőévekben bizonyosan nem számíthatunk arra, hogy intézményi szinten modellértékűbefolyással bírjon az amerikai tanácsadó véleményezési rendszer az esetlegeseurópai reformokra.Két – amerikaközi ihletésű – szempontból azonban mégiscsak átgondolandóaz európai reformra vonatkozó javaslat: i. a fent már említett állami kezdeményezésszempontjából (hiszen lehet, hogy az államok ma nem szívesen indítanak államkontra állam eljárást, ám problémáikat – konkrétumok nélkül, elvi szinten –szívesen rendeznék 329 ), illetőleg ii. a tanácsadó véleményezési eljárás tárgyánakkiterjesztése tekintetében: azaz, hogy San Joséhoz hasonlóan Strasbourg isértelmezhessen minden, a részes államai által ratifikált, emberi jogi vonatkozásúegyezményt (emberi jogi szempontból). 330 Ugyanakkor az is igaz, hogy ezmegnövelhetné a munkaterhet… Az EJEB pedig így is az emberi teljesítőképességhatárán dolgozik: azaz valószínűleg új álláshelyekre, vagyis az államok részérőlújabb anyagi áldozatvállalásra lenne szükség.Az amerikai tanácsadó véleményezési gyakorlat és eljárás hatása az európairendszerre mindezidáig fölöttébb szerény – még ha mérsékelt optimizmusra adhat isokot a 2008. februári tanácsadó vélemény – ám a fent említett reformjavaslatokmegfontolása esetén ez változhat; álláspontom szerint üdvös lenne egy ilyenváltozás.Ez a fejezet tehát az európai és amerikai tanácsadó véleményezési gyakorlatvizsgálatát tűzte ki céljául. Ez utóbbi – valljuk be – számottevő és egy-egy esetbenhatárain túlnyúló jelentőséggel rendelkezik; míg az előbbi igencsak reformokraszorul. 331 Pedro Nikken bíró az ötödik tanácsadó véleményhez fűzött329 Például Magyarország és Szlovákia, Olaszország és Románia, a balti államok vagy a balkáni államok.330 Lásd az oviedói egyezmény példáját. Igaz, ennek realitását az is csökkenti, hogy az államok már aKisebbségvédelm Keretegyezmény kapcsán is elutasították ezt a javaslatot.331 Lásd továbbá BAKA, András B.: The Problem of the European Court of Human Rights and its Reform. In:YOTOPOULOS-MARANGOPOULOS, Alice (ed.): L’état actuel des droits de l’homme dans le monde (Défis etperspectives). Editions A. Pedone, Paris, 2006, pp. 187-192.71