Ami az amerikaközi ítélkez<strong>és</strong>i gyakorlatot illeti, itt is kialakultak bizonyosgócpontok, ezért az elkövetkezőkben röviden kitérek a san joséi gyakorlat legfőbbelemeire. Már a legelső, a hondurasi eltűn<strong>és</strong>es ügyek (a k<strong>és</strong>őbb még említendőVelásquez-Rodríguez <strong>és</strong> Godínez-Cruz ügyek) is az élethez való jog megsért<strong>és</strong>éttartalmazták. A Gangaram-Panday-ügyben 709 ugyanakkor 4:3 arányban úgy döntöttaz <strong>Amerikaközi</strong> Bíróság, hogy amikor holtan találták cellájában az áldozatot,Suriname nem sértette meg az élethez való jogot (ugyanakkor a fogvatartástjogellenesnek nyilvánította). Ami az EJAE 4. cikket illeti, a többség szerint akörülmények nem tették lehetővé azt, hogy megállapítsák az állam felelősségét. 710Nem értett ezzel egyet Picado-Sotela, Aguiar-Aranguren <strong>és</strong> Cançado Trindade, akikszerint az élet védelmére vonatkozó gondossági kötelezettsége az államnak aszemély fogvatartása közben csak még fokozottabb. <strong>Az</strong>, hogy kitűnt – jogellenes –fogvatartása okán depressziós állapotba került az áldozat, ezt csak erősíti. 711Érdekes kérd<strong>és</strong>t vet fel az, hogy bár az Amerikai Egyezmény 1. cikkének (2)bekezd<strong>és</strong>e értelmében a „személy” alatt „emberi lényt” ért, még nem született olyanítélet, amely tisztázta volna, hogy az emberi lény hol kezdődik <strong>és</strong> hol ér véget.Ugyan a phoetus-kérd<strong>és</strong> már felmerült, de csak az <strong>Amerikaközi</strong> Bizottságnál, még1981-ben, a Baby Boy-határozatban, ahol egy abortuszt végző orvos felment<strong>és</strong>érőlvolt szó. 712 <strong>Az</strong> euthanázia kérd<strong>és</strong>éről sem kellett mindeddig döntenie az<strong>Amerikaközi</strong> Bíróságnak.A második leghosszabb peridővel (kereken hat esztendő) rendelkező Neira-Alegría ügyben az élet elvételének önkényességét kellett vizsgálnia a Bíróságnak. Ittaránytalannak találta az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróság a perui hatóságok – felfegyverzett <strong>és</strong>veszélyes – börtönlázadókkal szemben alkalmazott módszerét, amelynekkövetkeztében mintegy százan vesztették életüket: dinamittal egyszerűen709 EJAB, Gangaram-Panday kontra Suriname, merits, rep., costs.710 EJAB, Gangaram-Panday kontra Suriname, merits, rep., costs, para. 62.711 EJAB, Gangaram-Panday kontra Suriname, merits, rep., costs, Picado-Sotela, Aguiar-Aranguren <strong>és</strong>Cançado Trindade kv., p. 2.712 Bővebben lásd DAVIDSON, Scott: The Civil and Political Rights Protected in the Inter-American HumanRights System. In: HARRIS – LIVINGSTONE (ed.): The Inter-American System of Human Rights. pp. 213-288.,p. 216.152
felrobbantották ugyanis azt az épületet, amelyet a fegyencek ellenőrz<strong>és</strong>ük alávontak. 713Különös figyelmet érdemel a halálbüntet<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>e, amely, mint említettem,Európában már a múlthoz tartozik. Bár a halálbüntet<strong>és</strong>sel kapcsolatban még 1983-ban adott ki tanácsadó véleményt az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróság, ez nem vonatkozottmásra, mint egyes fenntartások, illetve egyezményi tilalmak kérd<strong>és</strong>ére (lásd atanácsadó véleményekről szóló fejezetet). Itt egyébiránt Guatemala próbálta megkiterjeszteni új esetekre a halálbüntet<strong>és</strong> hatályát, illetőleg az a kérd<strong>és</strong> merült fel,hogy jogszerű-e, hogy Guatemala élni kíván a halálbüntet<strong>és</strong>sel a politikaibűncselekményekhez kapcsolódó köztörvényes bűncselekmények esetén. Tíz évvelk<strong>és</strong>őbb Peruról k<strong>és</strong>zült elmarasztaló amerikaközi bizottsági jelent<strong>és</strong>, mert Peru aterrorizmusra kívánta kiterjeszteni e büntet<strong>és</strong>i nemet. 714 Guatemala k<strong>és</strong>őbb még egykísérletet tett, ám a Raxcacó-Reyes ügyben 715 a Bíróság megállapította az EJAE 4.cikkének megsért<strong>és</strong>ét, mert az állam kiterjesztette a halálbüntet<strong>és</strong>t az emberrablásbűncselekményére is. 2005 környékén ismét felmerült a kérd<strong>és</strong>: a perui elnök ahalálbüntet<strong>és</strong>t ki kívánta terjeszteni a pedofilokra <strong>és</strong> a terroristákra. 716 Mégugyanebben az évben – valószínűleg éppen ennek hatására – az <strong>Amerikaközi</strong>Bizottság tanácsadó véleményt akart kérni az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróságtól ahalálbüntet<strong>és</strong>ről (alapvetően annak jogellenességéről), ennek megadását azonban aBíróság megtagadta. 717 Említ<strong>és</strong>t kell tennem az 1990-es, a halálbüntet<strong>és</strong> eltörl<strong>és</strong>érőlszóló kieg<strong>és</strong>zítő jegyzőkönyvről, 718 amely azt kéri az aláíróktól, 719 hogy területükenne alkalmazzák (azaz ne hajtsák végre) a halálbüntet<strong>és</strong>t. 720 Mindez azon fejlőd<strong>és</strong>beillik bele, hogy az <strong>Amerikaközi</strong> Bizottság már a ’80-as évektől kezdve hangsúlyozta713 EJAB, Neira-Alegría <strong>és</strong> társai kontra Peru, merits, 1995. január 19. C sorozat No. 20., paras. 74., 76.714 Lásd továbbá DAVIDSON: The Civil and Political Rights Protected in the Inter-American Human RightsSystem, p. 223.715 EJAB, Raxcacó-Reyes kontra Guatemala, merits, rep. costs, 2005. szeptember 15. C sorozat No. 133.716 Lásd továbbá CERNA, Christina M.: The abolition of the death penalty and the Inter-American system.<strong>Európai</strong> Parlament, 2007. január, EXPO/B/DROI/2007/10, PE 381.374., pp. 11-12.717 TIGROUDJA, Hélène: Chronique de la jurisprudence de la Cour Interaméricaine des Droits de l’Homme(2005). Revue trimestrielle des droits de l’homme, 66/2006., pp. 277-329., pp. 282-283.718 Protocol to the American Convention on Human Rights to Abolish Death Penalty, Asunción (Paraguay),1990. június 8.719 A kieg<strong>és</strong>zítő jegyzőkönyvet legutóbb – tavaly – Argentína <strong>és</strong> Chile, előtte Brazília, Costa Rica, Ecuador,Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Uruguay <strong>és</strong> Venezuela ratifikálta.720 Lásd továbbá SCHABAS, William A.: The Abolition of the Death Penalty in International Law. CambridgeUniversity Press, Cambridge, 2002. (3. kiad.)153
- Page 1 and 2:
PhD ÉRTEKEZÉSdr. jur. Raisz Anik
- Page 4 and 5:
III.1. Az élethez való jog.......
- Page 6 and 7:
Rövidítések jegyzékeAÁSZ Organ
- Page 8:
BevezetésA világ tavaly ünnepelt
- Page 12 and 13:
is azok bíróságai - főként azo
- Page 14 and 15:
amely latin-amerikai és észak-ame
- Page 16 and 17:
szociális alapelvek deklarációja
- Page 18 and 19:
Az AÁSZ Charta 29 több ponton is
- Page 20 and 21:
Egyezményét. 74. cikke (2) bekezd
- Page 22 and 23:
hét esztendővel ezelőtt az EJABi
- Page 24 and 25:
amnesztiatörvények, 61 vagy a bel
- Page 26:
I.2. Az interakció általábanI.2.
- Page 29 and 30:
I.2.2. Nemzetközi bírói fórumok
- Page 31 and 32:
Ngudjolo Chui ügyek). 93 De a Nemz
- Page 33 and 34:
Ahogy említettem, elegendőnek tar
- Page 35 and 36:
Nemzetközi Bíróság 113 példáu
- Page 37 and 38:
Királyság 127 vagy legutóbb az A
- Page 39 and 40:
dolgozat keretei között sajnos ne
- Page 41 and 42:
E kis számnak oka lehet maga az Eu
- Page 43 and 44:
megválaszolása. Egyhangúlag elut
- Page 45 and 46:
tekintetében szabad kezet adott az
- Page 47 and 48:
valamelyikében - alkalmazandó. E
- Page 49 and 50:
endelkezéseivel. A kérdés lénye
- Page 51 and 52:
A tizenhatodik tanácsadó vélemé
- Page 53 and 54:
cikkével. 197 Ahogy az Amerikaköz
- Page 55 and 56:
sérülékeny helyzetére hivatkozv
- Page 57 and 58:
több, mint felében kifejezetten u
- Page 59 and 60:
némileg eltér az európai gyakorl
- Page 61 and 62:
azaz miért is hivatkozik és mikor
- Page 63 and 64:
egyezményben vállalt kötelezetts
- Page 65 and 66:
„élő jogot” képeznek, amelye
- Page 67 and 68:
Az állam védelmi kötelezettsége
- Page 69 and 70:
iztosítani. 313 Az Amerikaközi B
- Page 71 and 72:
írája közül e dolgozat írásak
- Page 73 and 74:
látható, az EJEB tanácsadó vél
- Page 75 and 76:
II.2. Ideiglenes intézkedésekAz i
- Page 77 and 78:
ámutathatunk. E kötelező erő ug
- Page 79 and 80:
Mexikó kérésére született. 348
- Page 81 and 82:
Az európai emberi jogvédelmi rend
- Page 83 and 84:
amelynek fennállta esetén az EJEB
- Page 85 and 86:
II.2.2.2. Ideiglenes intézkedések
- Page 87 and 88:
állampolgárságú - személy el s
- Page 89 and 90:
Habár annak kivételes jellegét l
- Page 91 and 92:
jog” („living instrument”) é
- Page 93 and 94:
Az ideiglenes intézkedések kötel
- Page 95 and 96:
Ezt az álláspontot megerősített
- Page 97 and 98:
intézkedést ugyanis állítólago
- Page 99 and 100:
különvéleményét, amely határo
- Page 101 and 102:
Az Amerikaközi Bíróság intézke
- Page 103 and 104: Ha átfogóan tekintünk az ideigle
- Page 105 and 106: ocsáthatna ki kötelező ideiglene
- Page 107 and 108: intézkedéseket illetve ítéletek
- Page 109 and 110: elkövetkezendőkben az Amerikaköz
- Page 111 and 112: elképzelhetetlennek, hogy az elkö
- Page 113 and 114: Trindade bíró itt különösen az
- Page 115 and 116: II.3. Az áldozatok eljárásjogi h
- Page 117 and 118: tekintem a vizsgálatom alapjának)
- Page 119 and 120: az Amerikaközi Bizottság jelenté
- Page 121 and 122: Habár minden bizonnyal érdekes le
- Page 123 and 124: jóvátétel, tényfeltárás, tár
- Page 125 and 126: esetben ítéli meg a pénzbeli el
- Page 127 and 128: előforduló „proyecto de vida”
- Page 129 and 130: szegmensét, a bennszülöttekkel k
- Page 131 and 132: homine elv alapján, 589 különleg
- Page 133 and 134: Cançado Trindade bírónak a Blake
- Page 135 and 136: dollárnyi kártérítést, ezenfel
- Page 137 and 138: útról, amely ékes bizonyítéká
- Page 139 and 140: A Serrano-Cruz nővérek ügyében
- Page 141 and 142: Ugyanakkor már az 1960-as évektő
- Page 143 and 144: Oroszországot és Lengyelországot
- Page 145 and 146: Összefoglalóan tehát megállapí
- Page 147 and 148: a két bíróság ezirányú ítél
- Page 149 and 150: véleménynek 1983-ból. A (nemcsak
- Page 151 and 152: jogsértés rendelhető az élethez
- Page 153: származású szökött katona, rá
- Page 157 and 158: felelősségrevonását olyan szem
- Page 159 and 160: A Blake-ügyben az Amerikaközi Bí
- Page 161 and 162: volna fogadniuk külön a joghatós
- Page 163 and 164: sokat merít az európai és amerik
- Page 165 and 166: Ugyanakkor meglepő, hogy az Amerik
- Page 167 and 168: Bilgin, 798 Kiliç-, 799 Mahmut Kay
- Page 169 and 170: Az ölési szándékra, illetőleg
- Page 171 and 172: PKK-fegyveresek lettek volna jelen,
- Page 173 and 174: helyzet elmélete révén még nagy
- Page 175 and 176: Ugyanez 850 az amerikaközi esetjog
- Page 177 and 178: kapcsán a közvetlen jogsértés
- Page 179 and 180: Különösen az élethez való jog
- Page 181 and 182: III.2.1. Az Emberi Jogok Európai B
- Page 183 and 184: miután ez nem használt, azzal fen
- Page 185 and 186: magasabb szintű védelme érdekéb
- Page 187 and 188: Szintén a fenti axióma jelent meg
- Page 189 and 190: Mindazonáltal többségében az EJ
- Page 191 and 192: Ami a személyes szabadsághoz val
- Page 193 and 194: jogára. 954 Előkerült az az eur
- Page 195 and 196: megállapításokat, például az I
- Page 197 and 198: összecsapásában meghalt (utóbbi
- Page 199 and 200: kontra Trinidad és Tobago ügyben
- Page 201 and 202: létezik. Álláspontom szerint min
- Page 203 and 204: alappal (eltérő területi hatáll
- Page 205 and 206:
hangsúlyozták, kidolgozva annak l
- Page 207 and 208:
ÖsszefoglalóAz értekezés az emb
- Page 209 and 210:
kérdését. A harmadik rész az an
- Page 211 and 212:
the opposite direction. Although th
- Page 213 and 214:
IRODALOMJEGYZÉKAAKEN, Anne van: Ma
- Page 215 and 216:
BENOÎT-ROHMER, Florence : Les pers
- Page 217 and 218:
Studies Revisited. University of Ne
- Page 219 and 220:
CANÇADO TRINDADE, Antonio Augusto:
- Page 221 and 222:
CHOLEWINSKI, Ryszard: The Human and
- Page 223 and 224:
DREIER, John C.: The Organization o
- Page 225 and 226:
Human Rights, Studies in Honour of
- Page 227 and 228:
JAMISON, Melissa A.: The Sins of th
- Page 229 and 230:
Expression and Access to Informatio
- Page 231 and 232:
l’homme aux niveau international,
- Page 233 and 234:
ORENTLICHER, Diane F.: Settling acc
- Page 235 and 236:
Thomas Buergenthal. Insituto Intera
- Page 237 and 238:
SOHN, Louis B.: The New Internation
- Page 239 and 240:
UERPMANN-WITTZACK, Robert: Personal
- Page 241 and 242:
A szerző kapcsolódó publikáció
- Page 243 and 244:
Bazorkina kontra Oroszország, 2006
- Page 245 and 246:
Keenan kontra Egyesült Királyság
- Page 247 and 248:
Sunday Times kontra Egyesült Kirá
- Page 249 and 250:
Caesar kontra Trinidad és Tobago,
- Page 251 and 252:
Los Niños y Adolescentes Privados
- Page 253 and 254:
Valle-Jaramillo és társai kontra