Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

endelt el, és őt ennek végrehajtásáról 2008. augusztus 1-i levelében biztosította azEgyesült Államok. 423A nemzetközi bíróságok álláspontom szerint az ideiglenes intézkedésekkötelező erejének elismerésével nem tettek mást, mint véglegesen elfogadták SirGerald Fitzmaurice álláspontját, miszerint „ha az [ideiglenes] intézkedések […](nemcsak nem érvényesíthetők, de) még nem is kötelezők, az egésznek semmiértelme”. 424 Igaz. Hiszen mit is ér a végrehajthatóság akár a Nemzetközi Bíróságesetén is…? Vajmi kevés esélye van annak, hogy a Biztonsági Tanács fellép ötállandó tagja valamelyikével szemben… Valamint kötelező erejük révén azideiglenes intézkedések az egyéni panaszjog hatékonyságát is meghatározzáknemzetközi szinten. 425Ami az európai emberi jogvédelmi rendszert illeti, ott tehát a Mamatkulovítéletvolt az, 426 amely állást foglalt az ideiglenes intézkedések kötelező erejétilletően. Az intézkedésnek az állam által történő figyelmen kívül hagyása pedigszinte automatikusan jogsértéshez, mégpedig az EJEE egyéni panaszjogot rögzítő34. cikkének 427 megsértéséhez vezet.423 ICJ, Az Avena-ügyben 2004. március 31-én hozott ítélet értelmezésére vonatkozó kérelem (Mexikókontra Amerikai Egyesült Államok), p. 5-6. Természetesen feltehetjük a kérdést, hogy Németország(Németország az amerikaközi rendszerhez természetesen csak kerülő útján, a Bizottság révén fordulhatottvolna.), Paraguay és Mexikó miért a Nemzetközi Bírósághoz fordult a fent említett kivégzések elhalasztásaérdekében? Duxbury szerint pusztán azért, mert az emberi jogok „hagyományos” nemzetközi joga kevéskötelező erejű választási lehetőséget tartalmaz a közvetlen veszélyben lévő személy védelmére (DUXBURY:Saving Lives in the International Court of Justice: The Use of Provisional Measures to Protect HumanRights. p. 141.).424 „To indicate special measures for that purpose, if the measures, when indicated, are not even binding (letalone enforceable), lacks al1 point…” FITZMAURICE, Gerald: The Law and Procedure of the InternationalCourt of Justice, Vol. II., Grotius, Cambridge, 1986, p. 548., idézi továbbá: C.G. Weeramantry bíró az 1993-as Bosznia-Hercegovina kontra Jugoszlávia ügyben az 1993. szeptember 13-i végzéssel kapcsolatban tett, azideiglenes intézkedések kötelező erejét (is) taglaló különvéleményében, p. 386. (Order of 13 September1993, Further Requests for the Indication of Provisional Measures, Separate Opinion of Vice-PresidentWeeramantry)425 CANÇADO TRINDADE: The Evolution of Provisional Measures of Protection under the Case-Law of theInter-American Court of Human Rights (1987-2002). p. 163.426 Egészen pontosan mindkét Mamatkulov-ítélet, tehát azonos álláspontra helyezkedett mind az Első Tanács(2003), mind a Nagykamara (2005). Amennyiben elfogadjuk számos szerző (pl. Haeck, Burbano-Herrera) ésvégső soron maga az EJEB azon álláspontját, hogy mindez igenis a Cruz Varas ügyben képviselt megítélésmegváltoztatását jelenti, akkor eljárásjogi tekintetben alapvetően a 2005-ös ítéletre kell hivatkoznunk, hiszenkorábbi ítélkezési gyakorlat módosítására a nagykamara jogosult. (E logikára alapozva lásd az Aoulmi-ítéletelhalasztását: Aoulmi-ítélet, para. 41.) Viszont már a – szintén nem nagykamarai – Samajev-ítélet is (egyhónappal a nagykamarai Mamatkulov-ítélet előtt) követte az Első Tanács határozatát a kötelező erőtekintetében. Mindez azonban a kérdésben véleményem szerint messzemenő relevanciával nem bír.427 EJEE 34. cikk – Egyéni kérelmek: „A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytől,nemkormányzati szervezettől vagy személyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy azEgyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerződő Fél92