Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem
Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem
Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A tizenhatodik tanácsadó vélemény 187 bírt talán a legjelentősebb befolyássala nemzetközi jogra, 188 hiszen ez volt az a kérd<strong>és</strong>, amely k<strong>és</strong>őbb a NemzetköziBíróság előtt is megjelent, mégpedig a LaGrand-, Avena- <strong>és</strong> Breard-ügyekformájában. 189 Mexikó kérte az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróságot, hogy nyilatkozzon akonzuli segítségre vonatkozó információs jogról, mégpedig számos, az amerikaiállamokat érintő emberi jogi (vonatkozású) egyezmény kapcsán. Ahogy azEgyezményben rögzít<strong>és</strong>re <strong>és</strong> az első tanácsadó véleményben kifejt<strong>és</strong>re került, nempusztán az Amerikai Egyezmény alapján kérhető tanácsadó vélemény. Mexikó ezthasználta ki, hogy az Amerikai Egyezményt alá nem író Amerikai EgyesültÁllamokkal fennálló vitáját 190 mégiscsak az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróság elé vigye. 191Mindez első pillantásra vakmerőnek hangzik, ám ez volt az a határozat, amelynemzetközi porondon végleg elfogadtatta az <strong>Amerikaközi</strong> Bíróságot komoly <strong>és</strong>befolyásos fórumként. 192 Mexikó tehát nagyon bölcsen választotta ezt a – habárnem kötelező jellegű, de mégis rendkívül hatékony 193 – eljárást, az <strong>Amerikaközi</strong>Bíróság pedig – nagyon gondos munkát végezve – kiválóan megalapozott érvel<strong>és</strong>selterjesztette ki az emberi jogvédelmet mindaddig ismeretlen területekre is.Mexikó kifejezetten az <strong>Emberi</strong> <strong>Jogok</strong> Amerikai Nyilatkozata, a Polgári <strong>és</strong>Politikai <strong>Jogok</strong> Nemzetközi Egyezségokmánya, illetve a konzuli kapcsolatokrólszóló egyezmény értelmez<strong>és</strong>ét kérte, azaz három olyan nemzetközi szerződ<strong>és</strong>ét,amely emberi jogi vonatkozással is rendelkezik, <strong>és</strong> amelyet az Amerikai EgyesültÁllamok is ratifikált.187 EJAB, OC-16/99 tanácsadó vélemény.188 Lásd CANÇADO TRINDADE, Antonio Augusto: The Humanization of Consular Law: The Impact ofAdvisory Opinion No. 16 (1999) of the Inter-American Court of Human Rights on International Case-Lawand Practice. Chinese Journal of International Law, March 2007, Vol. 6., pp. 1-15., p. 5.189 E tekintetben lásd az Ideiglenes intézked<strong>és</strong>ek c. fejezetet.190 Például a Santana- <strong>és</strong> Fierro-ügyek tekintetében. ACEVES, William J.: The Vienna Convention onConsular Relations: a Study of Rights. Wrongs and Remedies. Vanderbilt Journal of Transnational Law,March 1998., Vol. 31., pp. 257-304., p. 304.191 EJAB, OC-16/99 tanácsadó vélemény, para. 2. Lásd továbbá EPPS, Valerie: The Medellín v. TexasSymposium: A Case Worthy of a Comment. Suffolk Transnational Law Review, 2008/31., pp. 209-218.192 E tanácsadó vélemény még a Nemzetközi Bíróság k<strong>és</strong>őbbi Avena-ügyében is előkerült. Lásd KADISH,Mark J.: Article 36 of the Vienna Convention on Consular Relations: The International Court of Justice inMexico v. United States (Avena) Speaks Emphatically to the Supreme Court of the United States about theFundamental Nature of the Right to Consul. Georgetown Journal of International Law, Fall 2004, Vol. 36.,pp. 1-46., p. 3.193 Hiszen a véleménnyel ellentétes gyakorlat már vélelmezetten jogszerűtlen.49
Change language