Az Emberi Jogok Európai és Amerikaközi ... - Miskolci Egyetem

is azok bíróságai – főként azok ítélkezési gyakorlatában megjelenő – kölcsönhatásátmutatja be, néhány első látásra talán marginálisnak tűnő kérdéskörre is ki kelltérnie.Így például – a fent kifejtettekből következően – a bevezetést követően teretenged a Magyarországon az európaihoz képest jóval kevésbé ismert amerikaköziemberi jogvédelmi rendszer – összefogott – bemutatásának (I.1.). A dolgozatdogmatikai alapvetésével foglalkozó első részének második fejezete pedig anemzetközi fórumok egymásra hatásával általában foglalkozik, kitérve speciálisanaz emberi jogi interakcióra, illetve ennek az emberi jogok egyetemlegességével valóösszefüggéseire (I.2.). A másik két fő rész szorosan összefügg egymással, mégisnemcsak didaktikai, de logikai okokból is bizonyos mértékű szétválasztásukrakényszerülök. Ez utóbbi két fő rész ugyanis az ítélkezési gyakorlatok két főaspektusát vizsgálja: az eljárásjogi és az anyagi jogi oldalt. Az eljárásjogi részhárom gondolatkört emel ki: a tanácsadó vélemények (II.1.), az ideiglenesintézkedések (II.2.) és az áldozatok helyzetének kérdését (II.3.). Az anyagi jogi részpedig két, eltérő funkciójú fejezetre oszlik: először is részletesen kerül elemzésre azélethez való jog kérdése (III.1.), majd összefoglalóan – az értekezés terjedelmikereteit megtartva – foglalkozom az egyéb jogok kapcsán létrejött interakcióval(III.2.). Minden fejezet – a kölcsönhatás rendszerezett bemutatásán túl –természetesen reflektál, és érvelési rendszert dolgoz ki a tekintetben, hogyhelyénvaló-e a kölcsönhatás, illetve hol lenne szükség hatékonyabb interakcióra. Azértekezés ugyanis azt kívánja bemutatni, hogy az Emberi Jogok Európai ésAmerikaközi Bírósága között i. a kölcsönhatás kétirányú, ii. hatása pozitív, adottesetben akár az egyetemlegességet is erősítheti, iii. a jövőben szélesebb körben valóalkalmazása – például a megjelölt területeken – pedig hozzájárulna az emberi jogokhatékonyabb védelméhez.A kézirat lezárásának ideje 2009. május 1.10