A katolikus egyház krisztusi eredete

111
megerősíti a testvéreket a hitben. Ezt azonban csak akkor
teheti, ha nincsen maga is kitéve hit dolgában az ingadozás-
nak, a megtévedésnek, a sátán incselkedéseinek, aki meg
akarja zavarni, össze akarja rázni, meg akarja rostálni és
ritkítani a Krisztus igazi tanításainak követőit. Azaz: ha hit
dolgában csalatkozhatatlan.
Ezt a krisztusi ígéretet is így értelmezte már az ősegy-
ház; ennek tanúja Alexandriai Cyrill, Leo, Gelasius, Theo-
dorus Studita és mások. 1
Ezért írja Szent Ágoston is: „Onnan (Rómából) megjött
a válasz, az ügy befejeztetett (causa finita est); bár fejeződ-
nék be a tévedés is!” (Sermo 131, 10) „Erről a kérdésről
boldogemlékű Ince pápa levele által minden kétség meg-
szűnt” (Contra 2. ep. Pel. 2, 3, 5).
„A pápa szólt, az ügy be van fejezve.” Ez volt az ősegy-
háznak és az egész Egyháznak felfogása a pápai csalatkoz-
hatatlanságról az évszázadokon át. Máskép nem is lehetne
megérteni azt a hangot s módot, amelyen a pápák kezdettől
fogva beszéltek s ahogy a legkülönbözőbb püspökök, tarto-
mányi- s egyetemes zsinatok a pápa döntéseit kérték és
fogadták. Már /. Bonifác pápa (418-422) így ír: „Sohasem
volt szabad arról, amit az apostoli Szentszék egyszer eldön-
tött, még egyszer vitát kezdeni” (Ep. 13, 2). /. Celesztin pápa
mint az igazság zsinórmértékét emlegeti „a boldogságos apos-
toli Szék sérthetetlen döntéseit” (Ep. 21, 11). /. Leó pápa a
kaloédoni egyetemes zsinat atyáinak nyomatékkal lelkükre
köti, hogy amit ő eldöntött, arról ujabb vitát támasztani ne
merjenek: „Vesse el mindenki a vakmerőséget, mely az Isten-
től sugalmazott hit ellen fordul s a tévelygők esztelen hitet-
lensége csillapodjék le, mert nem szabad védeni azt, amit
nem szabad hinni, miután ... ama levélben, amelyet boldog-
emlékű Flavian püspökhöz intéztünk, teljességgel és a leg-
nagyobb világossággal kinyilatkoztattuk, mi a szent és
őszinte hitvallás a mi Urunk Jézus Krisztus megtestesülésé-
nek titkáról” (Ep. 93, 2). S ezt az intelmet a zsinati atyák
mint a legtermészetesebbet magától értetődő tisztelettel s
engedelmességgel fogadták.
Vitás kérdésekben a pápák végérvényesen döntöttek,
hitvallási szövegeket (formulae fidei) írtak elő (pl. Hormis-
dos az akácián szakadáshoz pártolt s onnan megtért püspö-
köknek, IX. Leó Péter püspöknek, //. Paskál a nyugati Egy-
1 L. Schrader, De unit. rom. II. 198. s köv.