A katolikus egyház krisztusi eredete

56
denkor „egyek legyenek”. .»Legyenek tökéletesek az egység
ben.” „Legyenek egyek, amint én és te, Atyám, egyek
vagyunk, úgy ők is egyek legyenek, hogy higgye a világ,
hogy te küldtél engem” (23,21). S itt nem lehet azzal a kibú-
vóval élni, hogy Krisztus csak a közös hitben való logikai
egységet óhajtotta; mert erre döntőleg cáfol rá az egységért
könyörgő ima bevezetése, ahol Jézus az egy hitet már hang-
súlyozottan föltételezi. Ott ugyanis „mindazokért” imádko
zik, „akik valaha hinni fognak őbenne” s ezeknek a máris
egy hiten levőknek kéri az Atyától még külön az „egység”
kegyelmét. Tehát nyilván a hiten felül kér még valamit;
azt, hogy akik a benne való hit által már egyek, még ezen-
kívül is „egyek legyenek”, nyilván nem a puszta hitbeli,
hanem a szervezeti, egyházias, szociális egység értelmében.
S mimást sürget Jézus, mint híveinek ezt az egyházi
egységét, midőn a széthúzok- és vitatkozókat utasítja, hogy
vitás ügyüket az „Egyház” ítélőszéke elé vigyék s akik az
Egyház döntésére sem hallgatnak, azokat egyáltalában ne
tekintsék többé Krisztus híveinek. Ε szavak értelme is csak
az lehet, hogy a hitbeli egység tehát egymagában teljesség-
gel nem elegendő: Krisztus szemében csak „pogány és
vámos” az, aki az Egyház egységétől függetleníti magát.
Még ha különben a hitre teljesen azonos is az egész Egy-
házéval.
Ez a Krisztus-akarta egyházi egység egyébként már az
Egyház, monarchikus alkotmányából is minden kétséget
kizáró módon következik. A monarchikus Egyház minden
önakaratú elszakadozást feltétlenül kizár s előbbi fejezetünk-
ben kimutattuk, hogy ez a monarchikus elv kétségtelenül
Krisztustól ered. Monarchikus társadalmi alakulás mon-
archikus egység nélkül nincs.
Krisztus azt akarja, hogy hívei egy középponti tekin-
tély kősziklájával álljanak kapcsolatban, úgyhogy e kapcso-
lat folytán az alvilág minden támadó erőlködése tehetetlenül
roskadjon vissza. Azt akarja, hogy az emberi gyarlóság,
széthúzás, egyenetlenkedés távoltartására, egyetlen erős kéz
kormányozza, „legeltesse”, pásztorolja a híveket s kezelje
szuverén jogon a kulcsok hatalmát. Ezzel azonban máris a
legmagasabb fokú egységet hozza létre, mely minden külső
megoszlással és belső szakadozással legélesebb ellentétben áll.
Egy család az, amely egy apai tekintély alatt áll: egy
község az, amelyet egy közigazgatási szerv igazgat; egy
állam az, melyben egy államfő, illetve egy államfői testület