A katolikus egyház krisztusi eredete

163
tavának murénáit etesse. Róma az ókor u. n. jogállama volt,
pedig magának az egy és fél milliós városnak csaknem egy
millió lakosa egyáltalában semmiféle emberi joggal nem ren-
delkezett.
A római rabszolgának nem volt birtoklási és tulajdon-
joga; amit keserű munkával, verejtékes fáradozással a ház-
ban vagy a ház körül, a műhelyben vagy a szántóföldön, a
malmokban vagy a borzalmas kőbányákban szerzett, mind az
uráé volt s neki még csak tisztességes eledelt vagy ruházatot
sem volt szabad követelnie.
Nem volt hazája, nem volt családalapítási joga. Hazá-
jából erőszakkal cipelték el, láncraverve félmezítelenül hur-
colták egyik piacról a másikra, egyik városból a másikba,
míg valaki meg nem vette. S ha sikerült is egy rab nővel
összeállnia, ura bármely pillanatban elvehette nejét és gyer-
mekeit, eladhatta vagy nyomorékká verhette őket.
A rabszolga nem rendelkezett saját testével és életével
sem; ha egy előkelő római aludni nem tudott, csak néhány
tucat rabszolganőt hozatott hálószobája elé és egész éjjel
korbácsoltatta őket, hogy a jajgatás és nyöszörgés, valamint
az ütések egyhangú zaja álomba ringassa. A legkisebb hibá-
ért börtönnel, korbáccsal, égő fáklyával, izzóra tüzesített vas-
fogókkal és vadállatokkal gyötörték a rabszolgákat; sokszor
egy ügyetlen szó miatt a fogait zúzták be, egy megbotlás,
egy ügyetlen lábmozdulat miatt lábait törték össze. Még az
előkelő hölgyek és leányok kezében is folyton ott volt a
külön e célra készült hosszú vastű, mellyel dorgálás helyett
egyszerűen beleszúrtak vagy belevágtak a rabszolganő csu-
pasz testébe. Egyszer egy római 300 rabszolgáját puszta kéj-
vágyból legyilkoltatta s a levágott véres fejek között fel-alá
járva folyton így kiáltozott: „O rem regiam!” „Micsoda
királyi élvezet!”
Jaj volt a rabszolgáknak, ha védekezni mertek. Egy
ízben a rabszolgák a maguk módja szerint sztrájkba léptek:
fellázadtak. A rómaiak katonai karhatalommal verték le
őket s Róma egyik országútjának szélén egy napon 6000 rab-
szolgát feszítettek keresztre.
A rabszolgának továbbá nem volt joga a vallás viga-
szaira, az erkölcsiség lélekművelő hatásaira. A vallás gya-
korlataiból egyszerűen ki volt zárva, erkölcsi tekintetben
pedig fék és korlát nélkül ki volt szolgáltatva ura önkényé-
nek és aljasságának. A női szemérem teljes lábbal-taposása
a vendéglátásnak és lakomáknak ép úgy rendes kiegészítő