A katolikus egyház krisztusi eredete

171
kai adták el rabszolgákul védenceik helyett. S a XIX. század
rabszolgaságellenes mozgalmaiban egy XVI. Gergely vagy
XIII. Leo szava legalább annyi eredményt jelentett a rab-
szolgaság kiirtásában, mint a koloniális nagyhatalmak húzó-
halasztó partvidékőrségei. 1
A kereszténység és a civilizáció.
Azonban a kereszténység nemcsak a hanyatló ókori
népek kultúráját állította új alapokra, hanem kiterjesztette
népeket nevelő hatását azon nemzetekre is, melyeket a nép-
vándorlás hozott Európába.
Az Egyház haláltmegvető bátor előőrsei hatoltak át
először hegyen-völgyön, sivatagon és rengetegen, hogy a
testi-lelki vadságban élő népeknek az evangéliummal együtt
a kultúra és civilizáció áldásait megvigyék. Az Egyház
papjai és szerzetesei tanították meg a népeket hosszú, fárad-
ságos munkában az erkölcsös, békés, rendezett életmód
értékelésére, a tűzhelyalapítás- és államalakításra, földmí-
velésre, iparra, a polgári erények és ideálok kultuszára· Ger-
mániát, Galliát, az északi vidékeket és Britanniát, a keresz-
ténység papjai civilizálták. A frankokat Kilián és Rémig
tették kereszténnyé s polgárosulttá egyszerre, a belgákat
Amané, a franciákat Audomar, az írekét Patrik, a
skótokat Kolumba, az angol-szászokat Ágoston és bátor tár-
sai, kiket Nagy Gergely pápa küldött Angliába: a németek-
nek térítő apostola β egyben kultúrájuk megindítója Boni-
fác és vértanú társainak serege lett, az alamannoké Fridolin,
Gallusz, Magnusz és Kolumbán, a. szászoké Ludger, a bajo-
roké és osztrákoké Szeverin és Rupert, Emmerám és Korbi-
nián, a frízeké Wülibrord; az északi tartományokat Anzgár
emelte nemcsak a keresztény, de a művelődő népek sorába
is, a szlávokat Cirill és Method, a magyarokat Wolfgang,
Adalbert és Gellért – minden egyes nemzetet egy-egy hős-
lelkű apostol, az egyház egy papja, a kereszténység egy
szentje nyert meg az evangéliumnak és civilizációnak
egyaránt.
1 Ha ezzel szemben a budapesti katolikus Pázmány-egyetem
egy tanára nemrégiben azt az állítást kockáztatta meg előadásában,
hogy a rabszolgaság megszüntetése a francia forradalom műve
s hogy a pápák csak a XIX. században kezdtek a rabszolgaintézmény
ellen küzdeni, ez vagy a magyar tudományosság szomorú értéktelen-
ségére vet világot, vagy pedig azt jelenti, hogy katolikus pénzen
létesült egyetemünket büntetlenül használhatják föl némelyek a
keresztényellenes agitáció céljaira.