A katolikus egyház krisztusi eredete

235
van. A katolikusság vagyoni erő híján nem tudja kiállítani
a maga évi egyetemi újonckontingensét, viszont a zsidóság-
nak épen általános vagyoni jóléte megadja a módot arra,
hogy gyermekeit a legmagasabb (és legtöbb pénzbe kerülő)
képzettség elnyeréséhez segítse. Mert mai berendezésünk
szerint csaknem tisztán vagyoni kérdés a felsőbb iskolák
látogatása vagy az azoktól való távolmaradás.”
A pénzbeli befolyással együtt a zsidók lassanként el-
érték a társadalmi előnyomulás lehetőségeit is. A modern
állam nemesi és bárói címekkel, udvari tanácsossággal, ér-
demkeresztekkel tünteti ki a nagytőkét. A zsidó arany meg-
teremtette a pénzarisztokráciát s ezzel bizonyos mértékben
értéktelenné tette az ősi születési és vérbeli arisztokráciát.
Ma már külön szemita nemességünk van, mondja Hans Rost,
melynek babérjait nem az élet és vér kockáztatása, hanem
a szelvényvágó olló szerezte meg. Olaszország, Anglia, Fran
ciaország, Ausztria, Németország, Amerika s természetesen
Szovjetoroszország kormányzata nagyrészben a tőkés zsidó-
ság hűbérese.
A zsidóság és a sajtó.
A. legfőbb fegyvernek azonban a zsidók társadalmi és
gazdasági előnyomulásában a XIX. század közepe óta a
sajtó bizonyult.
A sajtó – írja Hans Rost – Európaszerte a zsidó tőke
szolgálatában, áll. Nemcsak hogy számos nagy és befolyásos
újság van zsidók kezében, kik azokat saját céljaik érdeké
ben bármikor föltétlenül kihasználhatják, hanem nagy
vagyonuk és pénzük által a többi hírlapokra is erős hatással
vannak. A. legnagyobb és legjobban fizetett hirdetések a
modern napilapokban mindig zsidó cégek és áruházak hir-
detései. Ez az oka, amiért még a nem zsidó hírlapok is óva
kodnak tőle, hogy a zsidóság részéről fenyegető veszé-
lyekre erélyesebben rámutassanak. Ennek eredménye
viszont, hogy a közvélemény a zsidó veszedelemmel szem-
ben részben érzéktelenné lett, sőt attól anyagilag függő
viszonyba került. A zsidó-problémát is mindenesetre ezek a
függőségi' viszonyok tolják annyira háttérbe, hogy még a
nem-zsidó újságok és folyóiratok is csak a legritkábban s
csak mellesleg foglalkoznak vele. De a zsidóság más utakon
is befolyásolja úgyszólva az összes hírlapok tartalmát.
A hírközvetítő- és sajtóirodák, melyek a lapokat tárcával,
politikai cikkekkel, regénnyel s napihírekkel ellátják, majd-