A katolikus egyház krisztusi eredete

87
mint első római püspököt említik, néha Pál apostollal egye-
temben. Tehát Péter kétségtelenül nemcsak Rómában élt s
halt meg, hanem mint római püspök halt is meg.
Számos őskori bizonyság igazolja továbbá, hogy az ős-
egyház a római egyházat épen a mondott okokból minden
tekintetben vezető és fenhatósággal bíró egyháznak tekin-
tette. Az a magyarázat, melyet erre Harnack szeretne adni,
hogy t. i. a pogány Róma politikai, művelődési és közleke-
désügyi helyzete tette alkalmassá a római egyházat a vezető
szerepre, semmikép sem magyarázza meg azt a mély tiszte-
letet, odaadást és engedelmességet, mellyel az ősegyház a
római Egyházzal szemben kezdettől fogva viseltetett. Maguk
az első szentatyák, az első zsinatok s az első pápák épen nem
erre a központi politikai helyzetre, hanem isteni intézke-
désre, Krisztus parancsára vezetik vissza a római Egyház
vezető tekintélyét. Az idevonatkozó nagyszámú tanúbizony-
ság felsorolása azonban messze vezetne s nem tartozik szo-
rosan tárgyunkhoz. Elég, ha felemlítjük, hogy már az ősegy-
házban, még János apostol életében is, nem ez, hanem a ró-
mai püspök intézte a hívek pörös ügyeit s a korinthusi ke-
resztényeknek például eszükbe sem jutott, hogy a pápa intéz-
kedéseivel szemben a még élő s hozzájuk közelebb is lakó
János apostolhoz fölebbezzenek. A pápák, mint I. Kelemen,
I. Viktor, Zefirin, Calixtus stb., apostoli tekintéllyel paran-
csoltak, büntettek, fenyegettek, tanítottak nemcsak Rómában,
hanem az összes többi hitközségekben s a felelet az ő intéz-
kedéseikre az egész világ összes hitközségei részéről mindig
a kételkedés nélküli engedelmesség és az az alárendeltség
volt, melynek Ágoston szava volt a legklasszikusabb kifeje-
zője: „Roma locuta, causa finita.” Róma beszélt: az ügy el
van intézve. Az első egyetemes zsinaton pl. Niceában a pápa
követei elnököltek g ők is írták alá elsőkül a zsinati \ T égzé-
seket; pedig mindaketten nem is püspökök, hanem egyszerű
áldozópapok voltak.
Kétségtelen történeti tény tehát, hogy egyesegyedül a
római katolikus egyház tekintheti magát azon egy Egyház
soha meg nem szakadt jogfolytonossággal működő örökösé-
nek és folytatásának, melyet Krisztus alapított s mely az
apostolokra, főleg Péterre, a kősziklára megy vissza. Ehhez
a kősziklához való ragaszkodás volt kezdettől fogva a Krisz-
tustól alapított Egyházzal való megszakítatlan összeköttetés
kritériuma, az apostolicitás ismertetőjele. „Ahol Péter, ott az
Egyház, ahol az Esryház, ott Krisztus.” Ezzel azonban a ró-