A katolikus egyház krisztusi eredete

175
gia nevelő szimbolizmusával váltakozott Majd a II. század
közepétől kezdve külön apologetikai iskolák létesültek. Antio-
chiában, Rómában, Konstantinápolyban, de főleg Alexandriá-
ban, hol Pantaenus vértanú, Alexandriai Kelemen, Origenesz,
Alexandriai Dénes s mások fejtették ki bámulatos tudomá-
nyos tevékenységüket.
A szerzetesrendek és az iskolák.
A középkor elején szent Benedekkel fellép a keresztény«
ség színpadján a szerzetesi intézmény s íme mindjárt az első
szerzetesi szabályzat elrendeli a „pueri oblati” taníttatását,
a gyermekeik oktatását. Az iskolaügy kezdettől fogva így
fűződött a kolostorok terjedéséhez. Az újonnan civilizált és
katholizált népek fiai és leányai szerzetesek és szerzetesnők
körül csoportosultak értelmi kiképeztetésük végett Az ír
kolostorok, melyeknek tanítói közül magasan kiemelkedik a
tiszteletreméltó Beda, a tudományok ápolásának valóságos
melegágyai voltak s ezen ápoló munkában erősen résztvettek
a női szerzetek is. Egy Birgita nevéhez egész Írország iskola-
ügyi kultúrája fűződik, amint nálunk is nehéz a középkor
iskoláiról beszélni a Sövényházi Márthák és Ráskai Leak
említése nélkül.
A Benedek-rend megalakulásával egyidőben az Egyház
már más úton is hozzálátott az iskolaügy szervezéséhez. Már
a VI. században kimondja a vaison-i zsinat hogy minden
plébánia mellett külön plébániai iskola létesítendő, külön
tanítóval. Majd a VIII. században Metzi Chrodegang meg-
szervezi a magasabb színvonalon álló székesegyházi iskolá-
kat, az első „középiskolákat”, melyeket ugyancsak a VIII.
században egy bajor zsinat minden püspöki székhelyre nézve
kötelezőkké tesz. A püspöki káptalanok egy-egy tagja azóta
a „scholasticus”, iskolafelügyelő címét és hivatalát viseli.
Nagy Károly alatt hatalmas lendületet vesz az iskola-
ügy; ő szervezi meg a” népiskolát, melyben az írás, olvasás,
számolás és ének művészetébe minden tanulnivágyót be-
avatnak. Ekkor lép fel először az iskolakötelezettség is,
amennyiben a népiskolák hittani előadásai mindenkire nézve
kötelezők. Nagy Károly azonban maga írni, olvasni sem
tudott s így ezen intézkedéseket sem maga kezdeményezte,
hanem az udvarában működő szerzetesek és papok: a nagy
Alkuin, Paulus Diaconus, Petrus Pisanus s a többiek. Ezek
szervezték Nagy Károly népiskoláit épúgy, mint a hírneves
„palotai iskolát” Nagy Károly udvarában.