A katolikus egyház krisztusi eredete

179
gyobbszerû s legegységesebb bölcseleti rendszerévé, a scho-
lasztikává fejlesztett ki. Egy Lombardi Péter, egy Nagy Al-
bert, Aquinói Tamás és Bonaventura, Duns Scotus, Ealesi
Sándor az önálló, a merész, az eredeti gondolatok egész özö-
nét viszi be a keresztény bölcseleti iskolákba s csak aki e
hatalmas gondolkodók óriási koncepcióval és eredetiséggel
dolgozó műveit ismeri, tudja értékelni a sehol a szukának
irányzatosan és célzatosan agyonhallgatott és lebecsült, de
örök értékű érdemeit.
A kereszténység és a természettudományok.
A kereszténység nemcsak a filozófiát művelte, hanem
époly érdeklődéssel sürgette a természettudományok műve-
lését is. Hogy Nagy Albertet az ő atomtheoriájával s empi-
rikus elvének sürgetésével kora nem értette meg úgy, ahogy
megértette a későbbi kor Verni ami Bacont, az igazán nem
Nagy Albert hibája, hanem koráé.
Az empíria elvének említésével a természettudományok
terére léptünk s itt ismét azt látjuk, hogy a legtündöklőbb
nevek egyúttal a legbuzgóbb vallásos emberek, hívő keresz-
tények nevei, úgyhogy amit Volta Sándor, az elektromos
áram felfedezője, élete alkonyán mondott: „Nem szégyenlem
az evangéliumot”, nemcsak a maga, hanem úgyszólván az
egész újkori természettudomány nevében mondotta. A leg-
nagyobb természettudományi lángelmék – nem az utána-
mondók és utánaírók, nem a törpék és szajkók, hanem a nagy
úttörők és felfedezők, – sorba meghajtották zászlajukat a
kereszténység előtt. Cauchy, a „XIX. század legnagyobb ma-
thematikusa”, büszkén vallotta meg hitét: „Keresztény va-
gyok, úgymond, azaz hiszek a Jézus Krisztus istenségében,
amint hitt benne Tycho Brake, Kopernikus, Descartes, New-
ton, Fermât; amint hittek benne Leibnitz, Pascal, Grimaldi,
Enter, Boscowich, Guldin, Gerdil; amint hitt benne valameny-
nyi század minden nagy csillagásza, minden nagy fizikusa
és minden nagy mathematikusa.”
Ma a keresztény gondolat ellenségei ezerszeresen ismét-
lik, hogy a legújabbkori természettudomány halomra döntötte
a keresztény hit tételeit. Mennyire hazug, tendenciózus mese
ez, kimutatta egy legújabbkori nagynevű kutató: Kneller
Károly, aki könyvet írt e tárgyról ,,Das Christentum und
die Vertreter der neueren Naturwissenscharten” cimmel
(magyarul is megjelent: „A kereszténység és az újabb ter-
mészettudományok úttörői” címen). Ε műben bebizonyítja,