A katolikus egyház krisztusi eredete

214
A zsidók „faji” sajátságai.
Werner Sombrt a hírneves berlini szociológus, ki a
katolicizmussal szemben éppen nem árul el sok rokonszen-
vet, a zsidókérdésnek pedig legelfogulatlanabb s legnagyobb
tudományos készültséggel dolgozó kutatója, a zsidók első le-
tagadhatatlan ul közös tulajdonságaként azt jelöli meg; amit
ő Rationalisierung des Denkens-nek nevez, mi pedig inkább
egyoldalú észelvűségnek neveznénk. 1
Tudvalevő dolog, így fejti ki Sombart, hogy a zsidók
az értelmességet rendkívül nagyrabecsülik s az értelmi mun-
kákra sokkal több tehetséget is árulnak el. mint a mecha-
nikus testi munkákra. „Udvarias görög, ostoba zsidó s be-
csületes cigány lehetetlen dolgok”, mondja egy román köz-
mondás. A zsidók minden időben és minden helyen éleseszű-
ségükkel tűntek ki, mellyel helyzetük előnyös vagy hátrá-
nyos oldalait azonnal észrevették. Chamberlain ugyan úgy
találja, hogy a zsidóknál az ész kevésbbé van kifejlődve, de
ezzel bizonnyal ugyanazt érti, mint Sombart, hogy t. i. ész
tehetségük a haszonelviség szempontjainak mérlegelésére
szorítkozik. Ha azonban „ész” alatt a gyors gondolkozást,
szétválasztó, elemező és kombináló képességet értjük, mely
azonnal feltalálja a dolgok középpontját, gyorsan tud analo
giákat felállítani, szinonimákat megkülönböztetni, végső kö-
vetkeztetésekéi, levonni, akkor a zsidóknál az átlagos észte-
hetség igen magas fokon áll. Ez a számító intellektualizmu
suk magyarázza meg rendkívüli ügyességüket mindabban,
ami számítással jár, kezdve a sakk játéktól fel egészen a ma-
thematikai tanulmányokig.
Kiváló képességük és az a bizonyos számító tehetség,
melyei Wundt a művészi lélek intuitiv fantáziájával szem
ben kombináló fantáziának nevez, megmagyarázzák nagy
ügyességüket; az üzleti számvetésben. Az orvosi ténykedésre,
pl. diagnózisok felállítására szintén ez a számító, következ-
tető, kombináló tehetség teszi őket alkalmasakká.
A számító ésszel szemben viszont rendkívül elmaradt
a zsidók átlagában az érzelmi és intuitiv felfogóképesség.
Minden eleven életátérzés, mondja Sombart, minden miszti-
cizmus és romanticizmus teljességgel távol áll az ő tisztára
diskurziv világnézetüktől és amit Naumann Frigyes egyszer
1 Die Juden und das moderne Wirtschaftsleben.