A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
206<br />
Az újkori bölcselet.<br />
Ennek az alanyilag legkülönbözőbbképen változó, ingatag<br />
és gerinctelen vallási alapfelfogásnak megfelelőleg szükség<br />
volt hasonló elvtelenségű és gerinctelenségű filozófiára is s az<br />
újkori bölcselet munkálatainak khaotikus összevisszasága<br />
csakugyan teljesen meg is felelt a theologiai téren uralkodó<br />
szellemi anarchiának. Materializmus, pantheizmus ós agnosz<br />
ticizmus, az ókori görög bölcselet e rég ismert megtévelye-<br />
dései újra és újra felütötték fejüket az újkori ós legújabbkori<br />
filozófia terén s aki a gondolatnélküliséget, az általános<br />
bizonytalanságot és szellemi tehetetlenséget legnyiltabbau<br />
emelte törvényerőre, a németek nagy bölcselője, Kani, egy<br />
másik hírneves bölcselő, Paulsen szerint teljesen megérdemli<br />
a „protestantizmus bölcselőjének” (der Philosoph des Protes-<br />
tantismus) címét.<br />
Paulsen arról panaszkodik, hogy az újkori bölcselet<br />
mindazokban a kérdésekben a legellentétesebb álláspontokra<br />
jutott, amelyekben valaha az egész emberiség megegyezett.<br />
„Az élet leglényegesebb kérdéseiben, úgymond, a szélrózsa<br />
minden irányában elágaznak a vélemények.” Amily igaz ez,<br />
ép olyan feltűnő, hogy az egyébként ezerféle árnyalatú<br />
modern bölcselet a legnagyobb egyöntetűséggel megegyezik<br />
azon közös nagy tendenciában, hogy a vallásos bölcselet leg-<br />
erősebb premisszáit s az Isten-hit logikai feltételeit meg-<br />
ingassa. Bámulatos az az éleseszűség, amellyel a modern<br />
agnoszticizmus hivei azonnal észreveszik, hogy egy-egy<br />
kézzelfogható logikai, pszichológiai vagy természetbölcseleti<br />
igazságból mily úton vezethető le az Isten léte s minthogy a<br />
következmény jogosultságát kétségbe nem vonhatják, inkább<br />
mindjárt a kiinduló pontokon állítgatják fel védműveiket.<br />
Ezért foglalnak állást a gondolkodás törvényeinek, pl. az<br />
okság elvének általános érvénye ellen és becsülnek le minden-<br />
nemű „metafizikai spekulációt”, ezért dörögnek a reális világ<br />
folismeirhetősége, a lélek léte, az akaratszabadság, a szillogisz-<br />
tikus érvelés, az indukció és dedukció nyújtotta biztosság<br />
ellen. Ugyanazokat a legnyilvánvalóbb és kézzelfogható igaz-<br />
ságokat, amelyeket a gyakorlati életben mindenki szakadat-<br />
lanul alkalmaz, sőt amelyeket a gyakorlatban ők maguk sem<br />
tagadnak meg, azonnal kétségbevonják a vallási következ-<br />
tetések terén.<br />
S az újkori agnosztikus bölcselet e tendenciozitása-
Change language