A katolikus egyház krisztusi eredete

107
linger hirdette az utolsó, vatikáni zsinat alkalmával, hogy
a zsinat a pápa felett áll. Ez azonban merő tévedés. Krisztus
Urunk nem az Anyaszentegyházra építette Pétert, hanem
fordítva: Péterre az Anyaszentegyházat; nem a juhokra és
bárányokra bízta Péter legeltetését, hanem fordítva: Péterre
bízta egész nyájának legeltetését.
Ha valaki arra hivatkozik, hogy hiszen voltak esetek,
amikor az egyetemes zsinatot nem pápák hívták össze, erre
az a felelet, hogy az ilyen zsinatok (pl. a konstantinápolyi
első) nem is voltak elejétől fogva egyetemes zsinatok, ha-
nem csak a pápa utólagos hozzájárulása révén nyerték el
határozataik (vagy határozataiknak egy része, mint az emlí-
tett zsinat esetében) az egyetemes-zsinati jelleget. Zsinatokat
néha nem is püspökök, hanem császárok hívtak egybe, de
az Egyház és a hívők csak akkor ismerték el egyetemes zsi-
natnak, ha a császár a pápa meghatalmazásából cseleke-
dett így (így volt ez a IV-ik, a kalcedoni zsinat esetében).
Azonkívül az elnöki tisztet is mindig a pápa vagy követei
töltötték be az egyetemes zsinatokon. így a niceain Hosius,
Victor és Vincentius, az efezusin Alexandriai Cyrill, Arcadius.
Projectus és Philippus elnököltek a pápa megbízásából.
A kalcedoni zsinatról így ír maga /. Leó pápa: „Ne higy-
jétek, hogy távol vagyok tőle, mert úgy vegyétek, mintha
ott volnék azok személyében, akiket kiküldöttem, tudniillik
Paschasinus és Lucentius püspökök, Bonifácius és Basilius
papok és testvérem Juliánus személyében, akit az ő társukul
küldöttem ki” (Ep. 90, 2). A császár néha maga is jelen volt
a zsinat tanácskozásain, de őt csak tiszteleti hely illette meg,
nem szavazati jog, mint ez a kalcedoni zsinatnak: I. Leó
pápához intézet feliratából is kitűnik: „Ezeknek (a püspö-
köknek) élén, mint a fej a tagok élén, te állottál (te elnököl-
tél, praepositus eras) azok személyében, akik téged képvi-
seltek s te mutattad meg nekünk a helyes utat. A hívő feje-
delmek pedig tiszteletből elnököltek (ad ornatum praeside-
bant)” (Ep. Leon, 98, 1).
Már ezekből is következik, hogyha a zsinat atyáinak
véleménye valamely kérdésben megoszlik, az a rész köve-
tendő, amely mellett a pápa nyilatkozik. Sokszor előfordult,
hogy a püspökök egy része más véleményen volt, mint a
többség és a pápa, de arra nincs eset, hogy a püspökök
többsége a pápával ellenkező álláspontot foglalt volna el.
Így a niceai zsinaton két püspök nem járult hozzá a többiek
véleményéhez; az első konstantinápolyi zsinaton a 36 mace-