A katolikus egyház krisztusi eredete

192
az emberiség történelmében a kultúra én a béke áldásait.
Nagyszerű, az Egyháznak közel kétezeréves szerepe az
emberi műveltség történetében. Amint az angol-protestáns
történetíró, Macaulay mondja: „Nincs ezen a világon oly mű
és nem is volt soha, amely akkora ügyeimet érdemelne, mint
a római katolikus Egyház. Ennek az Egyháznak története
a művelődés két nagy korszakát íveli egybe: az ókort és
a jelenkort. Nincs Európában rajta kívül intézmény, amely
abba a korba érne vissza, amikor még áldozatok füstje
szállt fel a Pantheonban és zsiráfok és tigrisek ugráltak az
amfiteátrumokban. A legbüszkébb királyi házak tegnapiak
a római pápák hosszá sorához képest... Az araboknak van
egy regéjük, amely szerint a nagy gizehi piramist vízözön-
előtti királyok építették s ez az, egyetlen emberi alkotás,
amely a vízözönt túlélte. Ez a pápaság képe. Hatalmas víz-
özönök borították el, de legmélyebb alappillérei rendületlen-
nek maradtak s midőn a vízözön elfolyt s midőn egy-egy
világ tűnt le, úgy, hogy csak a romjai maradtak meg, ő
ismét felragyogott a napfényben.” 1
„A római szentszékről, – írja a protestáns Ranke, –
el kell ismernünk, hogy ha nem is szakadatlanul, de min-
denesetre a legkritikusabb időpontokban olyan hatalmas
szellemű férfiak ültek rajta, akik a viszonyoknak teljesen
meg tudtak felelni s midőn saját érdeküket óvták, mégis egy-
úttal a közérdeket tartották szem előtt s azt védelmezték.” 2
„Forgassuk a dolgot, ahogy akarjuk, – írja a szintén
protestáns történetíró J. Ph. Fallmerayer – mégis minden-
kép igaz marad: ez a mi Nyugateurópánk legbenső mivoltá-
ban a latin egyház teremtménye, a szentszéké, a római pon-
tifikátusé.” 3
Az elfogulatlan protestánsok hasonló nyilatkozatait
szinte a végtelenségig lehetne folytatni. Johannes von Mül-
ler német protestáns történetíró így ír: „Mindaz a mai vilá-
gosság, mely nemcsak nekünk van hasznunkra, hanem az
európaiak vállalkozókedve folytán a többi világrészekre
nézve is végtelen nagy hatással volt, onnan ered, hogy a csá-
szárság bukása idejében már itt volt a vezető hierarhia...
A pápa nélkül a régmúlt idők tudáselemei ép oly idegenek
volnának nekünk, mint ma a görögkor ismerete a törökök-
1 Ausgewählte Schriften, deutsche Ausg., 1953, III., 65. s köv.
2 Weltgeschichte, V, 295.
3 Gesammelte Schriften, II. (1862) 202. s. k.