A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
A katolikus egyház krisztusi eredete
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
28<br />
Péternek ünnepélyesen meg is adta. Ezzel azonban kétség-<br />
telenné válik, hogy hívőit szoros kapcsolatokkal egybefűzött<br />
jogi és társadalmi egységgé: Egyházzá tömörítette.<br />
Az Egyház monarchikus alkotmánya és az ős<strong>egyház</strong>.<br />
Természetes, hogy ily kimagasló és gyakorlati vonat-<br />
kozású kijelentésre, aminő a Máté-evangélium 16. fejezeté-<br />
nek említett 18. és 19. versében foglaltatik, az ős<strong>egyház</strong> atyái-<br />
nak s hitvitázó íróinak figyelme is nagy mértékben ráirá-<br />
nyult. Ennek reánk nézve igen előnyös következménye, hogy<br />
kifejezés: liti ταύτη τη πέτρα az épen előtte mondott συ ε! πέτρος után<br />
csak az apostolt magát jelentheti, amint a rákövetkező και δώσω<br />
stb. is csak őhozzá szól, bár természetesen Péter hite volt az ok.<br />
amely miatt az Úr kősziklának tette meg. így értendők az atyák<br />
nyilatkozatai is a hit és a kőszikla viszonyáról.” (Kritisch-exegetisches<br />
Handbuch über das Evangelium des Matthäus, Göttingen<br />
1876, 351) – Keim T. így ír: „Hogy Péter tétetett meg az Egyház<br />
alapkövévé, nem zárja ki határozottan... a helyébelépő utód gon-<br />
dolatát az ő halála esetére.”<br />
(Jesu von Nazara II. 1871, 554) -<br />
Hase Κ. így ír: ,,A római értelmezés helyessége már a sziklaemberrel<br />
Péterre célzó szójátékból is következik; csak ez lehet a<br />
szikla, melyre Egyházát építeni akarta”. (Geschichte Jesu, 1891,.116)<br />
–<br />
Holtzmann Η. J.: „A hírneves kősziklabeszéd 16, 17. 18 minden<br />
régi és új protestáns tendenciózus magyarázat (Tendenzexegese)<br />
dacára kétségtelenül Péter személyére vonatkozik, aki 7, 24. 25 ezerint<br />
az .ecclesia' fennmaradását emberi részről biztosítja, amint<br />
a 16, 19-ben is ugyancsak Péter nyeri el az oldozó és kötöző hatal-<br />
mat.”<br />
(Lehrbuch der neutestam. Theologie, I, 1897, 430).<br />
–<br />
„Ha 16,<br />
18 történetileg Jézus szava, akkor, minthogy kétségtelenül Péter<br />
személyére, nem pedig hitvallására vagy bármely más elvont<br />
dologra vonatkozik, a <strong>katolikus</strong> magyarázatot legalább is előnyben<br />
kell részesíteni. S ha Péternek a mennyek országának kulcsai (16,<br />
19) az Egyház előtt (18, 18) adattak meg, akkor<br />
ez a magyarázat<br />
kétszeresen is előnyben van. Sőt háromszorosan van neki igaza,<br />
ha a βασιλεία των ουρανών és az έχκλησία-nak a 16, 18 és 19 összefüggéséből<br />
következő azonosítása Jézus gondolata, mert hiszen épen<br />
ez a katolicizmus <strong>egyház</strong>fogalma”<br />
(U. o. I,<br />
212).<br />
–<br />
Végre Pfleiderer<br />
O. is elismeri: „Egyházias ennek a (Máté-)evangéliumnak szentháromsági<br />
keresztségformulája ·.., <strong>egyház</strong>ias a Krisztus-tana ...,<br />
<strong>egyház</strong>ias végül a Péternek tulajdonított tekintély, aki itt mint az<br />
egyetemes ,Egyház' alapköve s a kulcsok hatalmának birtokosa<br />
szerepel, akinek oldását vagy kötözését az ég előre szentesíti.” (Das<br />
Urchristentum I, 1902, 604; az előbbi kiadásban ,<strong>egyház</strong>ias’ helyett<br />
mindenütt »<strong>katolikus</strong>' állt.) Ugyanő másutt így szól: „Ez a kijelentés<br />
[t. i. Mt- 16, 19], melynek történeti lehetetlensége Jézus szájában<br />
szembeötlő, [!] magában rejti már a ,Péter primátusának' s a római<br />
Egyház által ebből levezetett uralmi igényeknek csíráját” stb. (Die<br />
Entstehung des Christentums, 1905, 211. – V. ö. J. Ottiger S. J.,<br />
Theologia fundamentális II, 1911, 76. s köv.)